Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-05 [1365]

hogy a kivándorlás főmotívuma a Magyarországtól átvett területeken a gazdasági inség. A P.M.H. ezzel szemben leszögezi, Igaz, hogy az Ínség legnagyobb Közép és Keletszlovenszkón de ezt a szomorú tényt nem lenét azzal elintézni, nogy épp a Magyarországtól elszakított területeken a legnagyobb a kivándorlási szám. A régi Magyarország a háború előtti évtizedekben éppen Közép és Keletszlcraecs? kőn az Ipar támogatásával eredményesen le tudta csökkenteni a kivándorlást. De az államfordulat után a desindasztriálás jelszavát valló gazdasági politika követkéz menye a rohamos elszegényedés és a fantasztikus méreteket öltő munkanélküliség volt. Elég gazdasági veszteségstatisztikának felsorolni Koroinpát, a liptói bőripar hanyatlását a rózsahegyi fonóipar leépítését stb, A Frager Presse e tendenciós cikkével foglalkozik Rázus Márton lapja is a Narodni Novlny, irja a P. M.H./2-174/,"Kultúra és .Jólét"címmel azt Írja, hogy a szlovák egy szerencsétlen nemzet. A magyarok fojtogatták kulturális fejlődését, egyszer nemzetileg el akarták nyelni, máskor olcsón kl akarták használni a tótok munkáját. Kulturailag kiszipolyozták a tótokat, mert a tót intelligenciát saját jármukba hajtották. A felszabadulás után minden szlovák sorsa jobbrafordulását várta*- Azon ban a remények nem váltak be. A dolgozó Szlovák nép a prevrat óta gazdaságilag visszaesett, a létért való küzdelem napról-napra nehesbbé válik, a gyárak kihalnak, a kivándorlás nő, a Derek állandóan csökkennek ugy,nogy az életminimumra sem elegendők,A munkások napibére 17-18