Lapszemle, 1930. július

1930-07-30 [1364]

pontokat: 1/ monarchia helyre áll i t ásának nem szabadna zavarokat előidézni Magyarországon; 2/ Ausztriának és Magyar orsónak nem szabadna ^ egyesülni a Habsburg jogar alatt; 3/ és végül a monarchia helyreálliene tásához az összes országoknak hozzájárulásukat kell/adniok Sc

otus Tiator és Stefan Stunda cimmel Dzurányi László cikksorozatot kezd a P,M, K

^ba

n /29-170/, Á «•> cikkiró kifejti, hogy mint Scotus Tiator becsületes igazságkoresőssel jutott el a csehszlovák viszonyok felismeréséhez, addig a Stand& által hirdetett aktivizmus nem cgyőb, mint egy nemzet passzívátételének legmagasabb hatványa ahelyett, hogy hidakat őpitene, hidakat éget cl Dzurányi leszögezi, hogy Stuiiuanak Scotus Viktorhoz intézett levelét csak azért raél tattá tárgyi válaszra, hogy mindenki tisztában, legyen azzal, hogy milyen ügyetlen prókátorra talált Prága a nagy tiszteletű úrban, aki objektivitását, logikáját, igazságérzetét, sőt memóriáját is elvesztette valahol Sárospatak és Prága közötti uton.. Stunda szeretné, ha Scotus Tiator újra áttanulmányozná a szlovenázkói visz c jsyekat és a magyar nemzeti kisebbség szempontjából a csehszlovákiai aunkametodunokát De Stunda megkésett„ mert Scotus Tiator már közvet lenül tanulmányozta a kisebbségi frontot, hacsak nem akarja Stunda hogy Scotus Tiator meggyőződjön azokról a munkámét©dasekrél, amelyek egész Szlovenszkóban érvényesülnek és legutóbb Ruszlnszkóban egy ujabb kiutasítani odisszeát eredményeztek, vagy arról a másik munkámétoc ÚÍ I ról, amely a gazdasági romlás szimbolumaképen az utolsó korompai gyár kéméin/ ledöntéséhez vezetett,. Izek a munkámétodusok aligha győznék meg Scotus Tiatort a magyar kisebbség, vagy-a Szlovenszkoi őslakos ság zavartalan megelégedéséről, Szemenszedett valótlanság Stundának az az állitása is, hogy- a Rothermere akció miatt fencklcttek meg az aktivista tárgyalások, mivel a koalícióval folytatott taglalásokat már 1926-ban megszakították a költségvetés elleni szavazás miatt.