Lapszemle, 1930. július
1930-07-25 [1364]
Bz pedig azt jelentené, hogy India megtagadná az Angliával szem ben fennálló tartozásokat és elkobozná a britt javakat Ugyanekkor romlásba döntené az indiai népet ^-líi^ilJS^ 0 XSS4.yffií a beérkezett válasz okai mérlegeli H F Harris-nak egy cikke az JT Chronicle-ben /cl./ és Ouakonkludúl ,hogy azok nagy általánosságban beismerik hogy állandó szorosabb kooperá cióra az aurópai államok között szükbég van Uem ellenzik azt sem hogy a kérdés megvitassék szeptemberben Genfben, Cikkíró szerint csak a genfi diszkusszión fog eldőlni életképes-e a Briand-féle vagy hozzá hasonló terv vagy sem Minden attól függ hogy a genfi vita megerősiti-e azokat a tendenciákat,melyeket Franciaország politikája provokált Európában - v&gy pontot tesz elibük A federáció utáni vágyak voltaképen a Franciaország által inagurált vagyis inkább újraélesztett államc3oport-rcndszer szülte amely rendszer a világháborúra vezetett A Briand-terv próbaköve az lesz. hogy meghozza-e a lefegyverzést Ka Anglia, Németország és Olaeeország erre az álláspontra helyezkednek nem kétséges,hogy az hatással lesz a kisebb államokra,; JkJJtStJí -/£SZjp_á_rjLsi tudósitója szerint párisi körökben,, dacára,hogy az angol és német válaszjegyzék nagy csalódást okozott errőltctett optimizmussal készülnek & genfi vitára és ugy lajstromozzák 4 beérkezett vllasz oka t, hogy kidomboradjanak azokból a kedvező pontok ós háttérbe szoruljanak a kedvezőtlenek* Parisban általános az a nézet,hogy többnyire nemzeti érdekek diktálták a válaszokat és hogy anomzotközi szempontok túlsúlyban vannak. De megerősítették a beérkezett válaszok az az impressziót is.hogy as európai f ederációt-, szerveső munkálatokat ~em szabad elhamarkodni, hanem ugy mint ez a népszövetségnél történt evulációs folyamatnak kell azt átengedni.. A Times szerint a Briand-tervhefe Franciaország azért ragaszkodik makacsul mert abban látja a genfi protokolhez