Lapszemle, 1930. július

1930-07-24 [1364]

| U P o U ^ Az indiai dilemmával foglalkozva az M, Guardian /Hl/ rámatat hogy a Simon jelentés Angliában meggyőzött mindenkit arról,hogy Indiának ezidőszerint nem lehet megadni a? igazi értelemben Tett domínium-statust , de Viszont meggyőzte arról is,hogy Angliándt Indiához Talő mai veszonyán 10 éTen belül Táltoztatniakell A ez

ért londoni kerékasztal-konferenciától a IC .Guardian/nem is Tár ereoményt. De azért sem

s

mert India ma nem be számithat 61. az euróapi nacionalista lázban szenved Bzt részben Angii*, irodalma részben politikája provokálta A M.Gmardian rokonszenvez India függetlenségi aspirációi Tal de ugyanekkor beismeri hogy nem ér

ett még az önkormányzatra és nagy kookázatot rejtene magában,ha erre hirtelen akarnának rátérni. bhgyj. Az Obserrer /20/ újból sürgeti/Tküszöbön lévő kerékasztalkonferencián nemcsak az összes indiai politikai párt oknak hanaa Angliának mind a három pártja is kell,hogy képviseltesse magát,hogy egy uj indiai alkotmányt hozhassanak létre ^Simon^elentés alapját, Sfagy hiba volt Simla részéről irja hogy antagonismust igyekezett szitani a Simon jelentés éa a kerekasztal-konferencia között, holota kettőnek egymást kell kiegészítenie^ Az^bs^erjrer_jsgyebként nagy reményeket füz a Lord Irvin _aIktrály__ megbízottjai és a bebörtönzött forradalmi vezérek között ^olyó^J^^alá^okht^ melyek eredmény éiől függ a konferencia összehívása, Franciaországnak nagyarányú angol aranyvás ári ás alt a D.Mail /2l/ szerint nevetséges volna ugy beállítani, mintha az sötét kompiott volna az angol bank ellen. Az arato-, vásárlásának a lap szerint gazdasági okai vannak, Elsősorban a francia kormányzat óvatos és céltudatos gazdasági politikája amelyépp az ellenkezője az angol adminisztráció politikájának nnásoc.sorban pedig a francia ipar fellendülése igényli