Lapszemle, 1930. július

1930-07-24 [1364]

ni, hogy amint a múltban a német szocialisták külpolitikai támogatását javasolták a pacifista korok, ugy rövidesen a nacionalistákkal szövetkezett katholikusokról és Kiridenburgról fogják azt mondani „ hogy ók a jó európaiak,, akiknek a külpolitikai sikerekkel való alátámasztása érdekében áll a békén ek - Az üre Nouvelle 21 és 22 békülékeny hangon figyelmezteti Németországot„ hogy a Rajnavidék kiürítését a békés németpártok külpolitikája hozta meg

s gondoljanak erre a szeptemberi választásokon is. ahol el kell dőlni annak, vájjon Stresemsnt akarja-e Németország követni, av $;y Mussolinit. Az Action Fr 21-ben Daudetjó forrásra hivatkozva azt irja, mm> m *> m a. •* mm •«* hogy a német katonai párt

;

, amely ma a helyzet ura, az utóbbi időben azért tért az agresszív módszerekre /arrogáns válasz Briand memorandumra stb /,mert: a háborút viselt altisztek ma még nagyszámban meg vannak, de az idő multával a számuk állandóan csökken, yásodszor Angliában németba rát kormány van és Németországot megnyugtatták, hogy Lengyel országgal , avagy Franciaországgal való konfliktus esetében Anglia serleges maradna, kivéve, ha a ném°t hadsereg Antwerpent is elakaraá foglalni Az emigráns olasz szocialisták párisi kongresszusán hozott határozat élesen elitéli az olasz fasiszta-kornkury külpolitikáját, amely az olasz-francia és Olasz-szerb feszültség mesterséges kiélezésével fenyegeti a békét., /oeuvre 21/, A kongresszus egyik szónoka Pietro Menni, padig visszautasította az olasz gyarmati követeléseket., melyeket a fasi^ta kormány Franciaországgal szemben támaszt, A Saar-kérdéssel foglalkozik hosszabb cikkben a Petit Párisién 21 Kifejti, hogy gazdasági éa morális okok egyaránt indokolttá teszik a jelenlegi helyzet fenntartását A Rajna vidéken a szeparatisták elleni me torló terror különösen nagy nyugtalanságot váltott ki » tfaarvidék lakosságiból, Franciaország nem veheti magára azt a felelősséget, hogy a oaarvi. déken is Hittl*r bandái legyenek úrrá, Franciaország a németekkel való ORSZÁGOS LEVÉLTÁR