Lapszemle, 1930. július

1930-07-19 [1364]

iXU. 1 "* •»P»

1 * • ir; — A londsni int,(#pur lamtatár is keni e- enoiáról jelentéseket acnak a 1 *gok. A L'. 'fel. I? vezárűikkóbea kiemeli, kogy a joriatíeatek ősanyja szívesem látja a [p«strlji2eat:iri zmus képviselőit, akol a nemzetek eiő^elo képviselői ősz... Deszélik nemzeti sáljaikat, -Satkerland kg elnök megnyitó szavait., &.:••;' egy sik kábenj ~ mélybe dÖatenó a világot Headersen is aelyesite és ki or. ei te a népek vágya a béke, de sajnos szerinte még asssze vagyunk attól, kegy a háboru elvére épített politika végleg mejSBumt volaa.A lap,szerint e reaális látás helyesebb, mint a szent ia ent ál is ept jmizmu3, amellyel gy Ja

1 ;Ü kez< ii . nemzetközi preolémákat. Lord Üeoil is kellemetlen dolgokat beszél és kiemeli kegy a isu.lt káberut leoidezö jelenségek mind erősebbea vetik fel most a lejüket; figyelmeztet,, begy a népek |Özti jóakarat előzheti csak meg a káborut.Üdvözli bizonyos óvatossággal Briand memorandumát, - A Berzeviozy felszólalhat .a Ti^es és I). Tel, 17 csak röviden ismerteti, kiemelve, nogy a lefegyverzés nes kalad előre. Addig nem lemet végs* megoékülésről beszólni, ómig két tábor áll egymással szeműén; a győzőké ós a legyőzőiteké. A liánok Gu. 17 ismerteti ezenkívül teljes részletességgel Srodi-Burrach indítványát egy nemzetközi iatéz létesítésére, mely a béke és szolidaritás ügyét szolgaina a népek közt A Times 17 helyesli, kogy a kormány az egyptoai angol alattvalók véd elmére két kadikajót küldött Alexandriába, az is helyes volt, kogy az egyptomi kormányt felelőssé teszi az idegen alattvalók biztonságáért, néha ez nem j eie.*ti azt. kogv Anglia nem vállalja maga is a felelősséget, 3zt a katalmakkez irt < körlevél is kifejti. Ismerteti a wafd zavargások eredetét ós Nokas pasa pét. Végül inti a wafdot, hogy a diadal órájában mérsékletet kellett volna tat ni a, ideiglemms nehéz helyzetében pedig diskréoiót.A Morn.P..17 ráírat at .arra, mily tévedés volt Henderson részéről, mikor hajlandó lett volna bei e^e.aii 1 abba kegy Anglia felelősségét az idegenek biztonságáért feladja. Mikor azs ban a koraány az egyptomi kormányt figyelmezteti, kegy nem helyesli a választójegi reformot, akkor egyptomi belügybe avatkozik bele ős erőt ad a forr i