Lapszemle, 1930. július

1930-07-02 [1364]

Rajna birtoklására irányuló évszázadok törekvései szempontjából világítja meg és végül azt hangoztatja hogy 11 felszabadulásról" mindaddig nem lehet beszelni, amíg visszatartják s Saar-vidéket miártis 8 Saar-kárdás iránt sokkal inkább mint eddig az össz nép szenve';lj es ezentúl érdeklődésinek kell/mégnyilatkoznia. - ^X^

3

^i

t

^cüm^J^V

/ George Bemhalft főszerkesztő 8 ^j^

^ékj^cjráhhi kiifritftgflfrftn a te

ljesí

tésig politika igaz

pláa

át látja, amelyet la ujjj -^Jp^^lJPI^gi * Megemlíti, hogy liirth-nek mint elsőnek volt bátorsága a/felszabaüitáL nak ezt a politikáját a gyakorlatba áttenni. Ülajd Stresemann lett a birodalmi kancellár és ett51 az időt51 fogva egészen haláláig 5 irányította a Birodalom külpolitikáját 3 V.'irth-féle teljesítési politika átvitelével. A DA

2-»ben A-297/Dr.. Fritg K^ei

fi arra ntal^

hogy nincsen ok a viharos ujjongásra ás a hangos diadalra,mart tekintettel kell lennie a katonamentesitefct zónára, a gazdasági tributum terhére, az^ellenörzések" és "sankciok" veszedelmére, Mémetország egyoldalú lefegyverzésire stb.. h Saar~yié^ .amelynek a hxnaáxic birodalomhoz való visszaté-ése természetes dologgá vált ás üdvözöliük^hipen-Malmedy-ben láv5 néptestvércinket. Normális politikai viszonyok között a Rajnavidék kiürítésétől a fiámetország és Franciaország közötti feszültség enyhülése lenne várható. * birodalmi^ kiilügyminiszternek költségvetési beszédében tett oz a megjegyzése, hogy a KBjnavidák kiürítése egy Németország és a íiyugst között való korlát megszünetétését kípezi, odaát nem talált se •••milyen viszhsngrs. í tekintetben az " üction frsneaise 1 Is ö"L

5 ordre" cimü lapokat idézi ás megjegyzi hogy az egész párisi sajtó tartózkodó kommentár]:', ban is megtalálható a nagyzásnsk és a félelemnek az a komikus k^.verákf amely úrrá lesz a franciákon ha rossz lelkusm retük van. Briand fáneurópa kirohanása már azért is jellemzőmért c német politikának