Lapszemle, 1930. július
1930-07-15 [1364]
Itália szabad-e még, va gy pedig eladta szabadsá^át a magyar egyezmény és a nb & eteknek -táoti ajánla t által? A Déürts l;i ismerteti az olasz-francia eli öntet kiélesedését a londoni konferencia ót* Mussolini harcias beszédeiig. ..•elveti u kérdést, kogy ne* volna-e tanácsos a vitás kérdések tárgyalása előtt tájékozódni Itália általános céljai felül, aert asserint. kogy Itáli a a iegyőgött népe ket akarj a siaga körül csoportosítani, a békreviziót elősegíteni és Burópa területi stá tus át felforgatni, vagy pedig ez nem feltétlen célja a francia álláspont-ok i s másnak kell len nie. K ell, kegy Itália nyíltan mondjvég, mit akar? briand különben is taktikai kibat követett el ; , mikor eleve lekötötte wiagát., kogy nem épít az idén, nek a persze ez nem változtat úgysem a programion, elég lett rólam azt ígérni, kogy meglassítja as építést Hórnában most az lejász a ben"* mas, kogy ez az első lépé a a paritás felé, de különben is rossz taktika előre lekötni, magát a tárgvalások előtt, mert ez gyengeségre vall t .z Oeuvre la még mindig nen kiszi, kogy a tárgyalásokat újra lekéssen kezdeni. Mert Itália egyik memézséget a másikra halmoz paritás, épités oe« szüntetése, Tripolssz kútárai. Tunisz, Melyek közt elsősorban a paritás gonto3 az olaszoknak. Ismerteti figkiuai 3teed ujabb levelét a Sunday Times-ben és újból hangsúlyozza, hogy a népszövetséget csak a végső veszély esetén kell mozgósítani.- annak a gyanújának is kifejezést ad, kogy az olaszok Londonból kaptak bátorítást. Ugyancsak az angolekat okolja az olasz-francia feszültségért Fertinax is az Kehe 13-ban.- amint azt MacDonald és Hendersen eljárása a londoni konferencia alatt is igazolja. Most,, kogy az angolok megijedtek,nog. a kiélesedő francia-olasz ellentét kényszeríteni fogja az angol kormányt is a flettapregraw revideáláaára és ezzel a londoni egyezmény teljesen felborulna, MacDonald, kogy egyetlen eredményes munkáját megmenthesse^ újra nyemóBt gyakorol Franciaországra,, Ha Franciaország az év végéig nem építtet, Itália ujabb halasztást nyer a paritásra, az angolok pedig, akik aaguk nem hajigálok áldozatokra, nem kívánhat iák *z áldozatokat a franciáktól rsem. H-' ... ár,* ,