Lapszemle, 1930. július

1930-07-01 [1364]

A csurbatéi kisentente konferenciájával kapcsolatban Udrzsal miniszterelnök lapfca as agrárparti Venkov /'&-1Ő2/ többek között írja hogy az ülésezéssel kapcsolatosan felmerült kombinációkra a kisentente konferenciaja nyílt választ adott, amely - remili a lap - a legfanatikusabb kombinátorokat is meggyőzi arról,hogy a kisantant nem szándékozik meghalni hanem élni ás hogy a kisenteval hosszú ideig kell számolni a nemzetközi politikában* Ai tátrai konferencia válaszolt azoknak a kételkedőknek ís.akik azt állították,hogy a kisentente csak teoretikusan létezik minden gazdasági együttműködés lehet'sége nélkül. A csehszlovákromán kereskedelmi szerződés mely után rövidesen bekövetkezik a cseh jugoszláv szerződés, bizonyítéka annak hogy a kisentente vezető fárfiai nem tekintik a kisententet potemkin-falvaknak, Ezt a tényt a többi közép európai államnak megfelel5en kellene értékelnie amelyek Középeurópában a gazdasági kolaboráció kérdésiben jönnek tekintetbe ás arra az egyedül lehetséges elhatározásra kellene hGgy vezesse őket. a kisantattal való e^üttmükötiésheZj amely szolidaritásával biztos világitó torony a bizonytalan európai tengerben. Az általános gazdasági krizis idején nincs helye a kalandos terveknek- A kisentente ismét barátságos kezet kinél a Tátrából. Nem kényszerűségből, de öntudatában annak,hogy küldetése Közápeurópát magakörül koncentrálni. A Majr Harting volt igazságügyminiszterhez közelálló keresztényszocialista Deutsche rresse /23-147/ vezeti helyen többek között irja,hogy Csehszlovákia összebarátkozott a Balkán államokkal amelyek a keleti kútára szférájába tartoznak,holott Csehszlovákia nagyrészt a nyugati kultúrától függ. A kisentente konferencia diktálni is akar Bécsnek 53 Budapestnek,hogy mondjanak le mindenről,ami a kisentente érdekeivel ellentétbe áll. 3z túlságosan egyoldalú barátság.amelyet sem Ausztria ,sem Magyarország respektálni nem fog. & . _. # jt. _»