Lapszemle, 1930. július
1930-07-04 [1364]
téren is A cikkiró rámutat a csehszlovák román kereskedelmi tárgyalá n fi£3§?arás ára/ sok/ és"azt"mőndja hogy e tekint étben dr Uickl a magyar delegáció vezetője bizonyára közvetlen információkat adhatna uratz dr ~nak Arra nézvén hogy miért nézik a magyarok aggodalommal a kisentente államainak gazdasági együttműködését felvilágosít bennünket az atény;hogy Magyarország exportja Csehszlovákiába aránylag nagy és a kisentente együttmüködése folytán ez az export jelentékenyen szenvedne Cikkének utolsó bekezdésében Grafc z dr még sem térhet ki a tény elől hogy Hága és Paris után lehetséges a közeledés Csak az a kisentente ne volna Ez Gratz dr* ceterum autem censeo ja Ha Bethlen gróf vasárnapi beszéde nem hoz többet az nagyon kevés lesz és semmi ujabb Ezért eddig a két fél jövő politikájának egyedüli alapja marad a kisentente államférfiaknak indítéka ; akik Csorbatón felhívták a másik oldalt a becsületes és reális politikáraBethlen miniszterelnöknek az újságírók előtt tett nyilatkozatáról az Ivánka-féle "Nároöny Dennik* /3 151/ megállapítja hogy Bethlen lor> ; doni látogatása nem sikerült kénjbelen volt meghallgatni Londonban kv fogásokat a magyar belpolitika ellen is amelyről Londonban jól voltak informálva Bethlen ellenfeleitől ! " A magyar kölcsönről való tárgyalása sikertelen volt és a fiabsburgoic visszatéréséről Londonban hallani sem akartak A gazdaaági kisententeról a Kramár-párti "jsrárodni Listy" /2«180/ azt irja hogy a Csehszlovákia*. ....... ^ UOk val barátságban élő mindkét állam mezőgazdasági érdekey'kritikus helye van a Csehszlovákiával való együttműködés melletX/ A magyar törekvés bizonyára nem fog ellankadni Jugoszlávia és Románia mezőgazdaági érdekeinek kiegyenlít és© Csehszlovákia mezőgazdasági érdekeivel első feltétele az egész kisentente szilárd mezőgazdasági együttműködésének és ha ez ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
