Lapszemle, 1930. július

1930-07-04 [1364]

Mussolininak -^riand páneurópai emlékiratára adott válaszának francia visszhangját ismertetik ma igen élénken a mai lapok.Haga Bri* and a "Daily Herald? párisi munkatársának adott nyilatkozatában most mm w-m mmmmmmmmmmmmmmmm~ egy hirtelen taktikai fatóulattal Mussolini livornoi, firenzei és milánói beszédére próbálja háritani az olasz-francia viszony elmérgesedésének ódiumát* A «Journal des Débats" pedig azt mondja

? hogy addig azt bittók Mussoliniról, hogy az csak a legyőzött államok párt jára állott, amikor a békeszerződések revizióját sürgette de most már kétségtelen, hogy Mussolini r eviziós szándékai mögött a kielégítetlen olasz igények lappanganak Mussolini nem akar lemondani azokról a követelésekről, amelyoket a párisi bókeszeiz őcé sek nem elégítettek ki? Ugyanekkor ce« gisztrálják az összes ma reggeli lapok, hogy briand hosszas tárgyalást folytatott a római francia nagykövettel a franci a-olasz vitás kérdések jelenlegi állásáról?Marinkovios Belgrádba történt hazaérkezése után a "Pesti Napm wa» mm •» m mm m m m.m ******** matmmmmmmmmmm-m SkitwaiiM**!****** m» mm mmm en«»M>«*wwa»w mm ló" belgrádi jelentése szeil nt kijelentette a "Pravda" számára, hogy a csorbatói kisentente •konferencia a három kisent ent e-állam, gazdasági együttműködése kérdésében távolról sem hozott végleges megoldást ,.A kon ferenoi a csak a megoldás módozatairól vitatkozott döntés azonban nem történt, s Jugoszlávia most tárgyalásokat kezd Romániával, hogy szorosabbra fűzze a két állam gazdasági kapcsolatait és platt farmot dolgozzon ki, amelynek alapján később Csehországgal is megtudja valósítani a szorosabb gazdasági együttműködést" Parték a plattformnak olyannak kell lennie, mondja Marinkovios; hogy más állam is elfogadhassák, lehetőleg mindazok az államok, amelyek szükségét érzik annak, hogy az európai agr ár államok érdekelt uj gazdasági szerrezet védje" Elmondja ^arinkovics azt is^ hogy a csorbatói konferenciái Jugoszlávia ós Hománia között