Lapszemle, 1930. június

1930-06-03 [1363]

Briaad szónoki ügyességgel előadott páneurópai tervet eleinte nagy lelkese déssel fogadták; irja a Monitor 16

, de csakhamar szkeptikus nézetek is »erü ' ek föl, Mindenki elismeri hogy ifcirópa előnye volnu, ha a vámhatárok Aea 1« lének meg pedig a békék nyolc uj nemzeti ambíciót, nyolc uj vámhatárt terei tettek. Ma a szónoki hatásnak vége van és kétségek Merülnek föl a tervvel szénben. Tekintetbe kell venni a rivális nemzeti törekvéseket; a mai magas vámfalakat és amit hangoztatnak hogy üüurópa balkanizáiódoU De elfelejtik történelmet, amely megmutatta hogy a legnagyobb ellentétek után Itália m*jc Németország egységes lett és Franciaország ia lassan építette ki eggségét.Ai akkor lehetséges volt, ma is lehetséges.., A szöveget a lap még nem ismeri,, dt igen érdekesnek éa tanulmányra érdemesnek tartja, tekintve hogy politikai szempontok is érvényesülnek benne A N, YoTimas 19 szerint Briand terve nini maga is elismeri- nem eredeti és egyelőre csak körvonalazása a követande ut nak Európa egysége felé Viszont ha igát , mit elején állit hogy gazdasági egységről nem lehet szó,, akkor az egész terv eleve megakad Már az olasz-fr, cia viszony is olyan amely igen kérdésem, kogy egykönnyen megoldható-e. lg* hogy a gyöngébb nemzeteket meg kell védeni a kihasználástól a nagyobbak ré széről, de a baj ott van hogy az eresebbek közt nehéz a megegyezés, Az egéj terv nemes alkotás, mélté Briand szivéhez és eszéhez., de egyelőre inkább VOJ zó álomnak tekinthető, mint közeli valóságnak. Ha a terv Bt; and szerint nem is irányul Amerika ellen, mégis, ha Amerika tovább is folytatja vámpolitika ját, a páneurópai idea könnyen önvédelmi és retorziós politikává válhatik A merikával szemben Bz a lehetőség nem ellenségeskedés ugyan, de mindeesetre figyelmeztető kell hogy legyen* Magyarország. Utódállamok « Hosszabb cikket ir Piuméről a Monitor 14 a város képét is adva a f«rs»t/« ról nézve A lap kiemeli, hogy Fiume olasszá létele teljesen tönkroteete a várost ós az egykor virágzó Fiume ma haldokliko Leirja a város történetét a szerb és olasz harcokat érte és a kiegyezést és a város kettéosztását.