Lapszemle, 1930. június

1930-06-17 [1363]

jugoszláviai autoturán lévő Mitilineu volt liberális párti külügymini sz_ .

., _ — —. M>w««M«iMm«BW • • «* mm mm mm mm ter Belgrádban pohárköszöntőt mondott Károly királyra,, Hasonlóképen szerfölött érdekes az Ellenzék 15-136 jelentése arról, hogy Károly király koszorút helyez el Bratianu Jonel floricai sirjára, ami azért nevezetes emm mm mm mm mm mm mm mmmm mm « « » mm mm w <v o> w *> v *• semény, mert hiszen mint akkori miniszterelnök és a liberális párt akkori vezére épp^n Bratianu Jonel csinálta ki Károly trónfosztását és száműzetését. Külpolitika; Románia külpolitikájáról cikkezik tíafencu államtitkár lapja^, az Árgus 14-5147, hangoztatva, amiként maga Karoly király is hangoztatta, hogy a trónváltozás ellenére Románia jól bevált külpolitikai iránya változatlan marad. Bet ugy látszik üdvös hangoztatni, mert a Temesvári Hirlap 15-133 egy prágai távirati jelentése azt engedi sejteni . hogy cseh körökben a román trónváltozással kapcsolatosan féltik a kisantantot s a prágai Deutsche Presse szerint hátráltatva van ennek folytán, vagy talán elmarad a tátrai kisantant konferencia is„ A nagyváradi Magyar Szó 15-135 viszont egy Bécsből keltezett külpolitikai tudósitás alakjában azt hangoztatja, hogy Románia áll az európai külpolitika központjában, Károly hazatérését is Olaszország ás Franciaország rivalizálása segítette elő

v mert ez a két nyugati nagyhatalom egyaránt verseng, hogy a maga érdekkörébe kapja meg Romániát. Károly trónralépésének pénzügyi hatása a külföldön igen kedvező, a lei megszilárdult, a hitel-kilátások megnövekedtek, - állapitja meg a Keleti Újság 16-134., Besszarábiában forradalmat jósol az orosz félhivatalos Izvesztia, mint a Lupta 14-2558 jelenti. A Szovjet orgánuma u i icm»rt^tVe < a romániai eseményeket, Károly királyságát és a nemzetgyűlés szine előtt tett esküjét, ezeket a következőleg kommentálja: "Oroszország nem fegvve-