Lapszemle, 1930. június

1930-06-02 [1363]

elgondolásában;. Uriand tehát nem úttörő e téren. Ugyanezt a témát folv_tat^a ji^la^^ cikkében, ahol a. lap igazgatója a_^riand^f iie_ter^ezet_néhánxj£^ai;terisztikumát teszi vizsgálat tárcává. Már első látásra feltűnő,minő aránytalanul nagy fontosságot tulajdonit ez a gazdasági tényezőknek üiurópo sorsának újrarendezésénél. Itt a francia külügyminiszter nem tagadja meg marxista származását. 1 mult és közelmúlt történelme tanúsíthatja, hogy a gazdasági tényező jelentős elemet képvisel* de nem lehet döntő. Háborúknál a gazdasági ellentétek csak az okok egyikét képezik, de soha sem egyetlen okát a konfliktusoknak, mert a népek életében sokszor még súlyosabb szerepet játszanak paychologiai ténye-zŐk Egy-egy állam békéjét és hataLmát soha sem kizárólag gazdasági tényezők re alapította, mert azt ki kellett hogy egés^itsék politikai és katona természetű megegyezések. A gazdasági faktor tehát feltétlenül hasznos lehet de egyedül nem elegendő a békés együttélés garantálására. Egy m .sík jellegzetessége ennek a Briand-féle páneurópás elgondolásnak, az arról Le sem törülhető francia bélyeg, amely kát 0

elszót ir körül: éspedig Franciaország biztonsága és hegemóniája* á cikkíró" itt kifejti, minő erőfeszítéseket tesz a francia politika saját biztonsága érdekábea A történelem ismét csak azt tanítja, hogy békeszerződéseket,aminőket a közelmúltban Franciaország hozott l$tre., nem lehet érvényben tartani egyszerű paktumokkal, hanem csak ugy, ha jóváteszik az elkövetett ig;

;

zságtalanságokat és tévedéseket. Az igazságtalanságok jóvátevésénél pedig elsősorban Itáliára kell gondolni, amelyet a győztes szövetséges hatalmak lelkiismeretlenül megrövidítettek. A másik lidércnyomás a francia hegemónia kérdése. Hogy' a hegemóniát harmóniába hozhassák a biztonság kjrdésável, arra akarják kényszeríteni Európát, hogy megmaradjon a status quo nyugtalanító állapotában. Szenkivül más éles ellen. mondások is vannak a Jjriand-féle páneurópás memorandumban, mely szinte