Lapszemle, 1930. június

1930-06-02 [1363]

sem a jugoszláv csendőrök: figyelmeztető kiáltását nem hallotta, mire a jugoszláv csendőrök utánalőttek. Treitz meghalt A délvidéki magyarság helyzetével és a jugoszláviai útlevél­tilalommal a "Magyarság" vasárnapi számában egy hosszabb cikkben fog­lalkozik. A cikk elmondja, hogy amikor a délszláv bánságokat felálli­tották^ a dunai bánság élére egy Popovics ne\ni mérnököt neveztek ki, a ki egy ideig Budapesten volt hivatalban s ez elég pártatlanul kezdte ke zelni a kisebbségi kérdést s megkönnyítette az útlevelek kiadását Ma­gyarország fESLé* Megengedte azt is, hogy a nagybecskereki állami gimná­zium mellett a bezárt magyartagozatot megnyissák,, Emiatt aztán távira­tilag elcsapták állásából^ a magyar gimnáziumot újra bezáratta és bán­ná Dunics Kadoszlvaot neveztette ki., Ez a délszerbiai fanatikus szerb a legkíméletlenebb politikát kezdte meg a kisebbségek, de különösen a magyarság ellen* A külföld részére x r annak ugyan gesztusai, amellyel pártat len s ágát és türelmét akarja bizonyitani, pl. Újvidéken Húsvétkor fel öl öt ezt etet t négy szegény iskolásfiút, akik. közül csak egy volt szerb, a többi pedig kisebbségi* legutóbbi körútján azonban, amikor e­léje terjesztették az elviselhetetlen adóparaszokat és a Magyarországa ba szóló utlevéltilalmat t a bán kijelentette^ hogy semmi okát nem lát­ja a súlyos adok miatti panasznak, hiszen a kisebbségi delegátus urak valamennyien fekete ruhában és lakkcipőben jelentek meg és amig nem járnakők is bocskorban mint a szerbiaiak, semmi ok sincs az adócsök­kentésre. Az útlevélre nézve pedig csak annyit mondtak, hogy a bácskai magyaroknak semmi keresnivalójuk sincs Budapesten* Szokjanak le már a Magyarországba való járkálásról, menjenek Belgrádba az Jugoszlávia fő­város a* ­Az olasz-francia viszonyra vonatkozólag a vasárnapi lapok is­mertetik a francia sajtó hangját, főként az "Oeuvre" hasábjain megje^ 1 ent frsmeia diplomáciai nyilatkozatot, amely szerint egy magát meg

Next

/
Thumbnails
Contents