Lapszemle, 1930. június

1930-06-02 [1363]

iuázte elő a konferencia kudarcát. Ezzel szemben 8z igazság egészen más, mert Franciaország egy

T cseppet sem törődött Itália esetleges izoláláséval, aminthogy- Itáliát magát sem aggasztotta ez a kérdés. Franciaország azé.rt nem tette magáévá a négyes paktum tervét, mert nem tudott megegyezni Angliával és ez a hiányzó angol-francia megállapodás idézte fél a konferencia eredménytelenségét is.: A szenátusbsn^megkezdték_a J^ügvi^ táját, melyről a má^usjft i^ok adnak tudósítást, közölve az ott elhangzott felszólalásokat és különösen kiemelve Schanzer szenátor besz5dét, aki itt ugyancsak hangsúlyozta Itáliának a Franciaország-gal való paritás jogit, annálisinkább, mert ezt Franciaország már annakidején Washingtonban elismerte. Külföld. ^Briand-félc pán2^£Ógás_raomorandu^aa 1 ^f eglülkozi k_ a Re. to ^el_Carlino^má

k

us_30

JL vehető helyén ?rcncesco_Coppola. á cikk-, iró kimutatni igyekszik, hogy ugyanakkor, amikor i3riand páneurópai elgondolása az európai népek szolidaritásának szükségesrégére apellál, ugyanakkor Franciaországnak háboruelőt

!

;i és háboruutáni politikája is azt dokumentál.ja, hogy a franciák, amikor érdekeik ugy kívánják, sutba dobnak minden szolidaritási elvet, sőt nagyon sokszor ípen a francia politika volt az, amely az európai nemzeteket egymás ellen, vagy Európán kivüli tömegeket Surópa ellen uszítottak. A való igazság az. hogy a francia politika soha sem érezte át az európai szolidaritás elvét a n.-meurópaiakcal szemből, hanem mindenkor első helyen állt a francia szempont Ss érdek szemben bármely más európai hatalom .jOgos erdekével. Hogy.' ez politikai rövidlátás-e vagy sem, az más kérdés és francia nemzeti szempontból megmagyarázható. De akkor mért kívánják, hogy a többi nemzetek higyejenek a Brisnd-