Lapszemle, 1930. június

1930-06-12 [1363]

s ha ekkor a tanuk esetleg nem jelennek meg, a következő tár• gyalás ismét csak félév múlva lesz, E bajnak oka az, hogy a bírói személyzet az éveken át felgyülemlett hátralévő munkákkal nem képes megbirkózni. Ennek viszont oka, hogy éveken át alig neveztek ki erdélyi jogászembert erdélyi bírói állásokba, hanem csak regátbelieket, akik nem ismerik sem az erdélyi jogot, sem az ottani viszonyokat* Ezek közöTt a Regátból Erdélybe küldött fiatal helyettes-birák között nagyon sok az olyan, akinek mindössze u.n. licencája van, de sem birói vizsgája nincsen, annál kevésbbé birói gyakorlata és élettapasztalata* A kezelőszemélyzet meg gyakorlatlan és megbízhatatlan. E jellemző kritika elmondása után Paretz még külön kifogásolta a törvényjavaslatnak »zt a kisebbségi szempontbői sérelmes intzékedésót , amit a szemle ls már említett, hogy az ügyvéui gyakorlatban a javaslat eltiltja az anyanyelv szabad használatát, amen&iben kimonaja, bár már enyhített formában, hogy az ügyvédek által mindazon okiratok, amelyek bíróság elé kerülnek, kötelezően román nyelven szerkesztenüők. Már pedig a nyelvhasználat kérdésének rendezése egyáltalán nem tartozik ennek a törvényjavaslatnak keretébe* A csempészek ellen törvényjavaslatot készített el Madgearu pénzügyminiszteri '- jelenti az Uj kelet 8-126 és Ellenzék 7-127,. A Madgearu-féle kíméletlen adórendszer jellemzésére ujabu adattal szolgál a Brassói Lapok 7~1<T' szatmárott Colti Desiderlu adó-perceptor a befolyt, lile tott adókból jelentős összeget elsikkaszt U. Az ds^zeg m