Lapszemle, 1930. június

1930-06-11 [1363]

/május 20/ es ciraeben kiemeli, hogy a párisi megegyezés után acsen állam terhei 750 millió dollárral csökkennek «• Ugyanitt azt az értesülést közli, hogy akj._sentent e_i\? gkji ze l£b b i prágai konforenciáj_áoak__ főt_árgya_ az_ lesz

;i

_hogy_Magyarorsz ág_ _és_ a___ 3 zons z édos^ jállaraok_ között ^ _ miként^ 1 ehet ne_ a_ gazdas ági. közéig dé s t_ megj.,. r-.iésitani* Hir szerint Benes most már nem ellenzi azt a tervet,hogy Magyarország, Jugoszlávia és Románia közös gabonapiacot létesítsenek, Olaszország közbenjárásával most azon dolgoznak, hogy a magyar mezőgazdasági termények részére kedvező szállítást biztositsanak Jugoszlávián keresztül; Az olaszok, a jugoszlávok által adandó kedvezmények fejében, hajlandók nagyobo mennyiségű jugoszláv gabonát megvásárolni « Európai politika gt e •*«••§ «i mt M M wm M tm wm m <m> mm mm -,• A BriondVféle páneurópas terv szószólójává szegődi* az "Am Magy.Népszava

H /május 21/ nak egyik cikice amely kijeleiti, hogy nem akar a Briand-féle ellaborátura egyes pontjaira kitérni, csupán azt akarja leszögezni, hogy alig jutott Briand nagy terve nyilvánosságra, a hatalmi érdekolts ég e&, a különböző nacionalista főboneoje. máris süvöltő hangon kiáltják világgá w

Nora!Nem(Sohall

w * Nem lehet, mert nem akarják, mint ezt nyiltan meg is mondják, Mert mi lenne akiccr . ha Európa sok-sok apró és nagyobbacska országai egy gazdasági területet képezve, nem állithatnának határaikra őröket, akiic az utasok cigarettáit és selyemharisnyáit a hadseregei céljaira megvámolják- Európán belül nincs állam, mely ne látná be! a gazdasági egyesülés messzi kiható gazdasági előnyeit, de mert a politikai célok és kétes^előnyök mindenek előtt állanak, a gazdasági érdejceket tagadják Te , hogy a hatalmi igények és vágyak megx'alósulása ne ütközzék akadályokban Pedig mennyire szükséges lenne, jegyzi meg a oikk, a nyomorgó Európa fenyegető pusztulását egy gazdasági egységből való alakulással a kátyúból kihúzni--