Lapszemle, 1930. június

1930-06-05 [1363]

szolgáljuk egymás kölcsönös haladását és fejlődését, cini mindnyájunk közös érdeke A magyarokra nézve második nagy történelmi szerencsétlen sőg volna, ha a magyar kormányok ugyanúgy elutasítanák a ősei.szlovák szerb és román ajánlatokat a nemzetközi kapcsolatra, mint azt 1848-baö t ették: Emánuel Radl prágai egyetemi tandr a kormánypárti Reggelben /

4-15Q/ többek között irja, hogy a Magyarorszaggal való békére a kultúra miatt,az egyetemes emberi haladás miatt van szükség nem csupán azért hogy kiszolgáljuk a magyarok reakciós hangulatát A. magyarok királyhüsége a demokráciától való következes irtózásuk és végül is ama készség hiánya hogy a csehszlovák koimániy al a demokrácia közvetlen módsaerei alapján tárgyaljanak tartózkodóvá teszi a mieinket Mindennek dacára érezzük., hogy nem állh

a

tunk mint, ö

rökre ellens >es lábon Magyarországgal é

s azt hiszem hogy minden olyan észszerű politika, amely meghozná a magyarok és csehek kiengesztelődését. sok komoly barátra sz ámithatna idehaza A.zt a haladé szellemű magyart aki a kultúra és fejlődés eszméibe vetett hittel jönne horzánk bizonyára melegebb barátság és megkönny ebült fellélegzés fogadná S

robár Lőrinc £

•>- volt miniszter ,, a ozlovenszky Dennikben. többek között azt üzeni a magjai" állam vezetői nek hogy ne higy jenek hogy a tótok visszakívánkoznak a magyar stfusadbi. uralom alá 4 tótok sorsa a köztársaságban, határtalanul jobb, mint volt íiagyarországcn ITem titok hogy milyen sorSban vannak a magyarorszé a gi tótok és a csehszlovákiai magyarok Hem vagyunk itt ugyan/paradic; •• ban de a magyar pokolba nem kivánkozunk Yámbéry Rusgtem a kormánypárti R

eggelben

, /4-130/ Trianon" oimü hosszabb cikkében azt mondja hogy azokkal. akik nem látják a jelennek gyakorlati szűk