Lapszemle, 1930. május
1930-05-17 [1362]
Ami magát a genfi tárgyalásokat illeti, a tudósi tó szerint err^l mg nem lehet mirleget csinálni mert termiszetszerüleg kivanni sem lehet hogy 15 nappal az eredménytelen londoni tárgyalások után rövid néhány nap alatt Genfben megfelexő tárgyalási alapot teeemtsenek. A néhánynspos genfi eszmecserékhói azonban azt a szinte kézzelfogható eredményt lehet levonni, hogy Itália presztizse nemzetközi vonatkozásban fokról fokra erősödik. Mindenesetre megelégedetten lehet elkönyvelni, hogy mig ezelőtt cssk angol-francia tár gyalásokről irt a világsajtó, most már ebbel szinte természetesen helyet foglal Itália is. A Tribuna /16/ genfi tudósitása egy ujabb Grandi-Briand eszmecseréről ir, amelynek folyamán - valószínűnek tartja - hogy a tengerészeti vonatkozású kérdések mellett más problémák is szóba kerültek az olasz-francia viszonnyal kapcsolatban. IsmStli azonbs n, hogy ezek a megbeszélések még annyira általános keretek között mozogtak, hogy szinte nem is kívánható, hogy írdemleges eszmecsere alakuljon ki. Külön:,en is Itáliának nem sürgés a dolog„ nyugodtan megvárhatja, hogy a kSrdés megérlelődjék. Közben majd az események ugy alakulnak, hogy Itália jogos kívánsága mind jobban elfogadhatóvá váli*£« A Tevére /16/ ama meggyőződésének ad kifejezést,hogy a genfi eszmecserék körül elterjedt kombinációk 5s.pletykák elárulják azt az ideges állapotot, amelyben a nemzetközi politikai körök vannak. Szt előrebocsátvOjUgy vili kívánni sem lehet, hogy valami nagy dolog származzék a genfi eszmecserékből. Van valami a dolgok mélyén, ami a megértést nehézzé teszi. Bz a valami pedig a francia politikai köröknek az a furcsa felfogása, ahogyan egyes nemzetközi politikai kérdéseket ís faktorokat értékelnek. Hogy egyebet ne említsen, és csak a legaktuálisabbat, utal egy francia cikkre , amely oda konkludál, hogy az európai politika tengelye Parisból Berlinbe megv. onnan r>*A\ p