Lapszemle, 1930. május

1930-05-17 [1362]

Került. A aagyar ruaomany üKaaemia ieguxoDD azzai a Kerexí?mmt;ji íuruuj.* ikrádhoz hogy a magyar történelmi szempontból nagyértékü okminygyüjtsményxengedje át esetleg román vonatkozású okmányok elitében Arad a magyar kérelmet felterjesztette a bukaresti kormányhoz Erre viszont a Román Tudományos Akadémia azt kivanta hogy a szóbanforgó okmánytárat Arad adja át neki "áttekintés" végett Végül is Arad mindkét kérelmet elutasította Kisebbségi ügyek Sándor Józsefnek a magyar iskolasérelmekről mondott szenátusi beszédét adják szenzációképen az erdélyi lapok: rövidebben a Keleti Újság 15-107 terjedelmes részletességgel a Fagyar Szó és Temesvári Hirlap 15108. A beszédet Sándor József az egyesitett kultusz-és közoktatásügyi minisztérium szervezetéről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan mondta el,, A törvényjavaslatot a Magyar Párt nevében nem tartotta elfogadhatónak mert egyáltalán nem hoz semmilyen orvoslást a magyar iskolasérelmekre

s amelyeket a Uratianu-kormány hirhsdt közoktatásügyi miniszterének ^nghelescunak a szelleme hozott létre,. Ez a közoktatásügyi kormányzati szellem a háborup pszihozis minden jelével és a sovén nemzeti eszme győzelmi mámorával az 50 év előtt már levetett és divatjarault egyházellenes és materialista francia iskolarendszer alapján hadat üzent az iskolafenntartó felekezeti gindolatnak. Ebben a tekintetben oly messzire ment sz a román kormányzati szellem, hogy már a vallás tani tást is laikusokra akarta bizni , mintha, csak a szomszéd Szovjetu

ros zország lehellete érintette volna meg Romániát is Az Anghelescu-féle rendszer a bosszú szellemében szadista sebészeti műtétekkel elamputálta a magyar népiskolákat, kiirtotta a magyar ki sdedóvókat •» önkényes és erőszakos kontingentálás alapján lecsökkentette a hitvallásoe magyar középiskolák számát, megszorította a felekezeti tanitó és tanítónőképzést Btb, A magyar egyházi és kulturális intézményeknek az állítólag szociális román agrár reformmal való anyagi meggyongitése mellett, a felügyeleti és ellenőrzési jog alapján, nem is rendcsinálás, hanem pusztán üItfeiaÉ^ii m ' • AA{ • rtJJÍBHÉi#

1

"

f1 ^"" rím