Lapszemle, 1930. május

1930-05-17 [1362]

melyről az agrárperekkel kapc solatban s zó esett Ez pedig akkora terület, mint Magyarország bitasatermő területének a fele, Ennek az értéke 11C0 millió pengő, ehhez járultak hozzá az egyházi perek, amelyek 174 millióra peresítettek? az ipari részvénytársaságok perei; a vasúti társaságok perei, amelyek 336 millióra rugtaic, a magyar állampolgárfőhercegek perei, akik 315 millió tőkét pereltek. Az agrárpereken kivül tehát a peresitett összeg 830 milliót tett ki. Igy az agrárperekkel együtt 2 milliárd pengő értékről volt szó, ami a jelenlegi Csonkamagyarország nemzeti összvagyonának kb* 1/9 részét teszi ki. Nem lehet tehát azt mondani., mondja Bethlen gróf^ hogy a magyar kormány egy lappáliáért harcolt Genfben éveken keresztül nem lehet azt mondani hogy ha sikerült volna a nemzeti vagyonnak 1/9 részét megmenteni és azt ebbe a csonkaországba hazahozni, hogy ez közgazdasági szempontból jelentéktelen dolog lett volnaJIsmerteti ezután aminiszterelnök a Hága eldtt leszögezett magyar álláspontot és idézi az 1929• december hó 10-én elmondott felsőházi beszédét, amelyben a magyar jóvátételi álláspontot négy pontban fog lalta összeg amelyek szerint továVbi reparációkra Magyarország nem kötelezhető,, a 250-Ak §-ról nem mondunk le, készek vagyurtc azonban pénzügyi alapon méltányos megegyezést kötni az egyéb követelésekre, de a kormány nem hajlandó még szorult helyzetében sem reparációt fizetni és nem hajlandó Magyarox-szág pénzügyi függetlenségét reparáció ellenében megvált ani,Bzután rámutat a kisentente és a magyar álláspont között fennállott merev ellentétekre; a kisentente követelte a jóvátételt, mi nem voltunk hajlandók fizetni. Merev ellentét volt a 250.-ik § érvénye tekintetében, ők meg akarták szüntetni, mi pedig fenntartani kivántuk de készek voltunk mi is, ők is egy megegyezést keresni ugy az agrárx*eform, illetőleg a pörös kérdések elintézése tekinetében, financiális alapon, valamint azon különleges, speciális követelések tekintetében.