Lapszemle, 1930. május

1930-05-16 [1362]

kormányok szemében, a bizonyára nem a Mussolini Olaszországa a' amely hajlandó volna a " jó második M szerepét játszani egy a hatalma teljességében talpraál%£ Németország mellett az oü&n: ccia viszor-y ügyével foglalkozik W Martin ia a Journal de Genev

e 1° vezércikkében Rámutat.hogy amikor Franc ország Londonban megszabta a maga flott*' szükségleteit,,a legrossz-a eshetőségre számított agy oly háborúra, melyben Olaszország éa Né raetország ogyüttesen állnának szemben a tengeren az egyedülálló Praüciaországgal, s még egy harmadik hatalom is fenyegetné Francia aorazág összeköttetését gyarmatival;.Már pedig ez a feltevés nem igen állja meg a helyét a nagyban megkönnyítené az olasz-francia flottavita megoldását,ha a tárgyalásokon más feltevésekből indulná nak ki. Az olasz-francia függő kérdéseknek pedig a materiális je-. lentőaóge nem tul nagy, inkább érzelmi fontosságuk van,Megoldásuk tehát a tárgyaló felek szellemétől függsz a pont pedig biztató mert egyrészt Briand őszintén kívánja a megegyezést; másrészt pedig tudja azt hogy sokkal könnyebb tárgyalni egy erős kormánnyal,mely ura a maga sorsának,mint egy nixBögciakat oly kormánnyal,mely bi zonytalán jövője felől.Azután pedig "randi legutóbbi igen bátor beszéde azt mutatja,hogy az olaaz külügyminÍ3ter is megérti, hogy országának érdekei a N.ópazövetsóg ós a nemzetközi béke felé mutatnak, • A Petit ParÍ3Íe

n 14 genfi tudósítása ia kiemeli„hogy az olaaz-francia tárgyalások mielőbbi axaámányas megindulását és ered menyes befejezését mindenki őazintón kívánja Genfben.. A radikális Ere Nouvelle 14,,valamivel békülékenyebb hangon ir mint eddig, s rámutat.hogy francia részről mit sem lehet tenni az olaaz-francia T

i szony megjavítására,mert a provokálások mindig Olaszország felől • jöttek.-Franciaország ártatlan mindebben s ártatlan létére nem is