Lapszemle, 1930. május

1930-05-02 [1362]

2347 és rövidebben a Keleti Újság 1-97 Kijeientette Titulescu,. hogy a Sáriéban kötött egyezmény egyenes következménye a kisantant-államok agrárreformjainak Románia s párisi egyezményben teljes mértékben konszolidál t£ a hágai helyzetet, sőt bizonyos pont-előnyöket ért el A népszövetség előtt fennállott vitás optánsügyet Románia álláspontjának megfelelően intézték el A párisi egyezmény szerint a döntőbíróságnak nincsen illetékessége a trianoni békeszerződés 250 szakaszának interpretálására. Az ilyen perekben román biró nem köteles részt venni Romániát azonkívül mentesítették attól

s hogy a magyar optánsok ki nem fizetett ezelvényeit

4 amelyeket ez utolsó 10 év alatt nem rendeztek volt, most kifizesse. Romániának immár nincs más kötelessége, mint hogy a román agrárreformban megállapított járadékot az A alapba befizesse mégpedig évi 500 000 aranykoronát ;.944-ig és 800. 000 aranykoronát 1966-ig. visz n* o párisi ?£ycmony kötelezi "agyarországot, hogy megfizesse azokat a döntőbírósági Ítéletekben megállapított kártérítéseket, amelyeket román alattvalók javára itélt meg a döntőbíróság Ezeket Magyarország 1943 után -5 évi annuitásban fogja kifizetni Végül az egyezmény tartalmazza azt is hogy a Gozsdu-alap ügyében a tárgyalások meg ind i tandók s ha azok 6 hónapori belül nem vezetnének eredményre,, u

fc

y Romániának jogában áll a hágai döntőbírósághoz fordulni» amelynek döntése kölcsönösen kötelező lesz Végül hangsúlyozta Titulescu, hogy az egyezményt megelőző tárgyalások során a magyar delegátusok magatartása mindvégig lojális és koncíliáns volt Az Ellenzék 30-97 és Brassói Lapok 1-98 a párisi egyezmény aláírásának ünnepélyes formaságairól közlik az ismeretes jelentést, hangsúlyozva hogy Loucheur a maga beszédében megdicsérte a magyar delegációt a tárgyalások során tanúsított magatartásáért hogy "mosolyogva fejtett ki ellenállást". e-'. /M5MÍ^/Nf» l r-t tr~, -t~ Á t~. ciLM