Lapszemle, 1930. május

1930-05-14 [1362]

Mussolini miniszterelnö^livor^ _sott Jesjzédj&s^ » miniszterelnök meglátogatta a Tengerészeti ilkadSmiát,valamint a hajógyárat és mindenütt rövid buzdító szózatot intézett az ünneplő tömeghez. Nagy beszédét a város főterén tartotta és mindjírt beszéde elején említette

1

, hogy szándékosan választotta látogatása napjául május 11-ikét,amely a városnak történetébe dicsőséggel van feljegyezve, mert ezen a napon verték ki elkeseredett harc után a livornoiak az osztrák csapatokat. Hméikedésre szólítja fel közönsSgét, hogy mi minden történt 8ma emlSkezetes nap óta altéit évszázad alatt. A Habsburg-impérium, mely 1859ig megszállva tartotta Lombardiát, mely 1866-ban még Yeneziában volt, és 1915-ben még Triestet és Trentot is uralta, ez az impérium ma már csak egy homályos emlék, melyet elhomályosít a Vittorio Veneto-i győzelem. Van tehát valami végzetszerű - mondja Mussolini - valami gondviselüsszerü és feltartóztathatatlan ebben a masirozásban,melyet az olasz nép nagysága felé végez. Szután kifejtette, hogy az olasz nép a fascista rezsim 8-ik esztendejét is betöltve, nemcsak jólétet óhajt, hanem presztízsét és az 5t megillető helyet is ki akarja vívni a világban. Utalt arra, hogy mig Grossetoban a földműves nép öntudatával találkozol); Livornoban viszont a tengerész olasz népet üdvözli. Majd ezeket mondja: "Megtakarom nektek mondani, de nem csak nektek, hanem., minden olaszV £a^_s5jt^azoknak_a_határai^ ~» mm*. mrm -r- mmm — — ^^£^2Í-£Ü222£Í2ÉÍÍÍ^2l2532^-SÍáSi. „fo ha bárki is bántani mern^ mióMfoJlig •^•rg-^^g^agyok. képes felfokozni, ág egész ftlaqg Q^p,^jffl?ta^j^Q^a^t^j^laJ^g^t. ibban az esetben az egész n5p, öregek ás