Lapszemle, 1930. május

1930-05-14 [1362]

betett tenni a király személyes szabadságával, ne lehetne megtenni az optánsok vagyonával. Szerinte a hágai tárgyaláson egyedül az optánsügy volt a döntő s igy határozati javaslatot nyújt be, amelyhen megismételi a Nagy Emil-féle propoziciót, hogy az optánsoknak nyújtandó kártérítési összegből 25 #-ot vagyondézsma óimén elvegyenek. Elismeri,hogy az egyezménynek jó oldalai is vannak, igy a bizonytalanság megszűnése és a pénzügyi szuverenitásunk helyreállítása, de ez korántsem eredmény hiszen a kormány lemondott a megszállott területen levő összes egyházi j avakról*Lakatos Gyula ezzel az állítással szénben rámutat, hogy a szerződéshez csatolt függelékek kivették az egyházi javakat az egyezmény intézkedései alól. Rassay beszéde után Turi Béla szólalt fel az egyeasény vedelméhen hangsúlyozva, hogy az előzmények és a tárgyalások menetének isme rétében a kormány delegátusainak vállainiok kellett a terheket is és ki nem térhetett aa egyezmény megkötése elöl, mert olyan hangulat nyil vánult meg a hatalmak körében, hogy a megegyezés megakadályozását a mai Magyarország nem vállalhatja* A kormánynak sikerűit elhárítani a terhek olyan emelkedését, amelyet a jóvátételi bizottság egyszeri hatalmi szóval állapított volna meg Ma az egész magyar sajtó a párisi egyezmény képviselőházi vitájának hatása alatt áll.. A "^ester Lloyd" vezércikkében szembeszáll Rassayval és Apponyi Albert gróf már ismert argumentációjával kél védelmére az egyezménynek és utasítja vissza a miniszterelnök személye ellen indított támadást* Sajnálja, hogy egy magyar képviselő Benes exposéjára hivatkozva akarja bizonyítani,, hogy a magyar kormány kérte volna páriában, hogy a jóvátételi terheket Creanoes Specialesnek keres t éljék el >-