Lapszemle, 1930. május

1930-05-13 [1362]

"eipel jprolátusnak a keresztényszocialista párt elnökségéről való., lemond >% a kapo.:;án

M a I»ew-Y"ork Times /

iiO/ bécsi tudósítója /Í4c• Dormiok/ unnak valódi okait kutatja Nem hiszi, hogy a lemondás Seiptíl markáiM é harcos egyéni., égének végleges letümését jelentené a politikai porondról é; való;.;zinünek tartjá—

3 hogy a jövő évi választások előtt ismét a szocialista-ellenes kampány élére fog áll*;i Mert a . zociali«táknak Ausztriából való kiirtását úgyszólván szent küldetésének tekinti. Éa ha Schober kancellár, amint hirlikj arra határozná el magát, hogy egy kizárólagosai gazdasági programmal lép a választok elé, ezek a választók azzal az alternatívával fogják magukat rzembentalélni hogy választaniok kell politika és prosperitás között melyet Ausztriának ez a két markáns.egyénisége, a pap és a rendőr per; zoniflkainak Vezércikkében a Hew-York Times /

2l/ arra mutat rá, hogy dacára Schober kancellár sikereinek, Selncl prelátus hat

alma tovább áll a háttérben már a nagy bizalomnál fogva is melyet a nép többsége táplál iránta Már ezért *em tekinthető mostani lemondása véglege:* visszavonulásnak i.u.?;ztria gazdasági helyzete váltpzatlanul súlyos, irja a Times éa ha Olaszországgal sikerült LÍ nyugvópon ra hozni a tiroli kérdést ez lappangva továbbél és bármikor újból felütheti a fejét Seipelnek igaza lehet abban, hogy c

sak egy Mussoli ni féle diktatúra tudná hcl.yrcállitani az osztrák állam r.tabilitág-5t

, irja a Times, de ha egy ilyen kísérletre Ausztria rászánná magát

; tk kor a diktátornak Bismarck Henry Ford és Talleyrand kvalitásait kel lene magában egyesítenie-. Á

z európai konföderáció tervénok legutóbbi fázisáról a Moni t

or A 9/ Lo-szabb páriz*i cikket ir Ismerteti Briandnak a konfödoa ráció ügyé.ben/^6 államhoz intézendő kérdések listáját, /iíonitor 23./