Lapszemle, 1930. május

1930-05-12 [1362]

ovanja, aogy Itália kész barmikor újra ielvenni Franciaországgal az eszmecserék mogszaiatott fonalát. Ö is elutasítja magától azt a gondolatot, mintha lehetetlen vo ..na végleges megegyezést létesíteni tengerészeti kérdésben. .4 londoni konferencia is megmutatta- kogy az olasz-francia viszony problémája olyan, amely túllő a két nemzet partikuláris viszonyának keretein. A kollaboráciő Franciaország és Itália között ama két nemzet között, amelyek oly nagy mértékben letéteményesei a modern civilizáltságnak, a kollaboráciő elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy Európa végre hosszú gyengélkedés után magához jöjjön és egy tevékeny és gyümölcsöző korszak küszöbére lépjen. „ Paritás a jogoknál és a kötelességeknél, az egyetlen alapja anna'k az igazságosságnak, amelyre tartósan fel lehet építem a megértést, olyant, amely a jövőben jó gyümölcsöket hozzon.. Beszéde befejezéséül a nemzetek Szövetségé nek szentelt néhány szót, illetve kifej tette az olasz felfogást a nemzetek Szövetsége funkciója'.: és az ahhoz való viszonyt illetően. Itt mindenekelőtt rámutatott miért nem ment bele Itália abba, hogy a londoni konferencia. a nemzetek izövetsége alapszabályait módosító tárgyalásokhoz csatlak z.é.-:. Itáliának az a felfogása, hogy rendkívül körültekintőnek kell lenni, ha yizsgáíat tárgyává tesznek bármi olyan javaslatot, amely a Nemzetek Szövetségének statútumait kívánná módosítani. Amikor azt mondja, hogy Itália hűséges tagja a nemzetek Szövetségének, az igazat megvallva keveset mondott. A fascista Itália politikája,amely a realisztikus elgondolás utján halad, őszintén szólva nem tulajdonítja a Nemzetek Szövetségének azt a taumaturgikus erőt, amelyet egyesek jó vágy rosszhiszemüleg hangoztatnak, de mélységesen meg van győződve arról, hogy- ennek az intézménynek mindinkább a nemzetközi szolidaritás biz'ositő tényezővé kell válnia. Itália mindig védte és védem kivár. \ a Nemzete: Szövetségé" ok ezt a karakterét, a megbontás és rontás k,.~