Lapszemle, 1930. május

1930-05-10 [1362]

és Itália haderejét az 1914-i, sőt még korábbi arányokra akarja vissza vezetni. Kijelenti, hogy senki sem vonta kétségbe, hogy Franciaország a háború előtt fölényesen nagyobb tengeri haderővel rendelkezett mint Itália. Ellenben egy olasz sem hajlandó elfogadni azt az érvelést, mi jogon kellene ezt a különbséget még ma is fenntartani, illetve olas? részről honorálni, ügyebként utalni kivan arra, hogy azt a statisztikát, amelyet a Giomole d

v

ltalia minapi számában adott, nem olasz részről tendenciózusan állították össze, hanem ezt a statisztikát olvasta fel maga a francia haditengerészeti miniszter. Ha tehát ilyen lényeges különbségek mutatkoznak,azt az olasz lap szenntkövetkezőLént lehetne magyarázni. Vagy a francia kamarát vezették félre,amikor a francia hajóhad tonaatar

1

almát ilyen alacsonyan állították be, és tették ezt azzal a szándákkal, hogy többségi szavazatot provokáljanak egy fokozottabb és gyorsított fegyverkezés érdekében, vagy pedig a londoni konferenciát akarták becsapni és hozzájárul ist nyerni ahhoz a bizonyos garanciapaktumhoz, amely azonban nem sikerült. Hasonló ér ve Léssel reagálnak a Journal cikkére a ríesto del Carlino és Popolo d

%

lta'ia /8/. Az Ambrosiano /!/ a vatikáni félhivatalos Osservatore Romane egyik közleményét regisztrálja, amely szerint a velencei patriarcha ' S boros a papságot eltiltotta a velencei biennálds képkiállítás látó gátasától. Külföld A Popolo d^Itslia és Gorriere della Sera /8/ genfi keltezés sel jelentik, hogy három jugoszláviai albán pap terjedelmes memorandumot intézett a Nemzetek Szövetségéhez, amelyben konkrét adatokkal illusztrálják azt a kegyetlen és elnyomó bánásmódot, amelyben a jugoszláviai albán kisebbséget részesitik. OHSZÁGOS LEVÉLTÁR K. fc2*kosó i *