Lapszemle, 1930. május

1930-05-01 [1362]

Bzirt az ausztriai belpolitikai ^r^^^^jíS^j^^Jfte az_ ausjfcrojuaj: • xizmus mindenha töságát, semmikében sem felelt meg_ a__ y^J}£

)

2-_^^J

í

^'És ha most s párisi sajtó elővigyázatos szsvakKao a heimv»ehjek_J^ljDsz latását_kjpvj;J;^^^ értenek ezalatt, »Hiszen épen a HjpijmweJ^ mely J^z_tria uj_küljK)1ítxkai_eríenta c}6ját

u

__r:__zaz_ a_MagyaJ£T_sj3_if£a1 va lő_ fJJS_ZÜ1 t sj^ e njM e^

r

e^ést_hozta magával. Mus.-olinmak Ausztrián V3ló érdekeltségé termék szetesen nem csekélyebb Franciaországénál. Ami a franciák számára veszélynek tühik, az Róma számára világosan felismert előnyt jelent, kivéve persze az Anschluss-t, mellyel egyelőre nem akar megbarátkozni. Ausztria territoriális kapcsolatot teremt Magyarország és Olaszország között, telj ess-5 teszi Jugoszlávia körülzárását stb. és kimondott olasz orientációval végül a német politikára is kihatna, Ilyen messze i^hobej érthet'leg nem ment.. Szívesen vette Olaszország hágai támogatását ás határozottan és sikerrel játszotta ki ezt a kártyát, hogy megszabadítsa országát az elviselhetetlen pénzű/yi terhektől. Most rárisban mindkét 3£S£JL&J3Sl£^^ 3

S s Németországhoz való csatlakozást

v Mindkettővel a francia politika fontos útjait keresztezhetné. Mindi g arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy csak egy franci-, aországra való nyomás vezethet számunkra igazi előnyökhöz, hogy tehát Franciaország "kegyelemből"önként soha sem fog nekünk elvi könnyítéseket engedélyezni. Épen ezért már évekkel ezelőtt ajánlottuk az Olaszországgal váLó érintkezést. Fogunk-e most végre tanulni e keserű tapasztalotokből? Kern kell hogy milyen megszégyenítsen bennünket Schóber példája? Nem állapithatjuk meg^ hogy mikipen aratott Bethlen gróf alapJípJLl^Xl^JL^liQSLSJS

r

í4£L

a .számára Parisban is «* de a Rómán át vezető jitjDn?_jíem kell feltűnni, hogy még Zaleski lengyel külügyminiszter is előbb Rámába utazott., ha Parisban Mzonvos kivánsácolcat kfirftsztiil fikurt