Lapszemle, 1930. május
1930-05-07 [1362]
A párisi egyezménynek ratifikálásáról szol' fc ; ...... Bethlen gróf miniszterelnök a képviselőház május 6>«»i ked.i dl terjesztette . Az egyezmények részletes ismertetését a "Pester L1K esti lapja, a "8 Órai Újság", a "Budapesti Hirlap", a "Nemzeti Újság" közli. A kormány a t örvény ja\«-as latot beható indokolással látta el,ez két részhői áll, általános és részletes indokoláshói Az általános indokolás mindenekelőtt ismei'teti a hágai és párisi tárgyalások történetét 1928 szeptemberétől kezdve. Időbeli sorrendben mutatja be, miként merült fel el&zör a magyar jóvátételi, később a bél©szerz ődésből száj?, mazó több pénzügyi kérdés végleges megoldásának szükségessége Pontosan meghatározza a magyar kormány álláspontját a hosszú hónapokon át tartó tárgyalások minden fázisában* Rámutat arra, hogy az országgyűlés előtt is hangsúlyozott tárgyalási alapelvek sohasem változtak éa végül mérleget állit fel^ mily mértékben sikerült azokat az adott körülmények között érvényre juttatni. Adatokkal bizonyítja az indokolást hogy nem a magyar kormány akarta a tárgyalások folyamán a magyar állampolgároknak a vegyes döntőbíróság előtt érvényesített igényeit a magyar államot érdeklő pénzügyi kérdésekkel egyidejűleg tárgyaltatni,hanem, hogy ez a kormányon kivül fekvő okokból, súlyos politikai nyomás alatt történt. A magyar kormány erőfeszítései ez ellen az összekapcsolás ellen annyiban jártak sikerrel, hogy az állam pénzügyi kérdéseket a vegyes döntőbiróság előbt érvényesített perek kérdésétől függetlenül és külön egyezményben oldották meg: Sikerült a magyar kormánynak a vele szembenálló hitelező hatalmakat meggyőznie arról, hogy Magyarország nem tud és nem köteles több jóvátételt fizetni, mint amennyit póa