Lapszemle, 1930. május

1930-05-06 [1362]

párizsi konferencia után cimmel a Prager Presse /•„ 128/ vezércikkben irja hogy a párizsi jóvátételi konferencia eredményei az érdekelt államokat elsősorban belpolitikai szempontból érdekli Bnnek dacára fontos kulpoli^ tikai és nemzetközi éraekek is fűződtek a tárgyalásokhoz

4 Kern volt kevesebbről szó, mint a hágai egyezményt a béke és együttműködés szellemében befejezni ás kiküszöbölni mindazokat a kérdéseket aé& melyek évek óta szembeállították egymással a kisantantot/Magyarországot';. Hogy az államok közötti viszony meg javulása tekintetébe sikeres-e a volt a párizsi munka,, arr.-. aé"g korai lenne választ adni Mincikét oldalról loyálisan igyekeztek a differenciákat kiküszc bölni ős arra törekedtek hogy a mostani állandó küzdelmi állap. tot a jóviszony váltsa fel Most főképen az a kérdés, hogy vaj jon igazán fennáll-e mindkét részen az a vágy oly előfeltételeket megteremteni

a hogy az együttműködés sikerülhessen.. ~ csehszlovák külügyminister békenyilatkozata, irja a Presse.a magyar sajtóban 4 igen rokonszenves fogadtatásra talált és a jószomszédság politih ja a kisantanttal és Icdlönösen Csehszlovákiával szemben emelkedett a kurzusában Magyarországon, azonban nem szabau. az egyes sajtó megnyilatkozásokat túlbecsülni, A jóviszony politikája minuenesetre sokkal többet kivan meg. Megkívánja a mostani politikai mérgezés rendszerének liquiuálását és egy józanabb orientációt ott. ahol eddig a szomszédokkal szemben a gyűlölet ős a bosszú volt aa alfa és omegaT Hz nem lesz mindenütt könnyű feladat, A magyar nyilatkozatok mellett, amelyek a párizsi egyezmény békejelentőségét kiemelik, nem hiányoznak oly hangok sem, amelyek hangsúlyozzák, hogy a szomszédokhoz! jóviszonyról.addig nem lehet szó, amig a trianoni béke fennálli Oly hangokban sincs hiány,amelv-ekmost a pá* ricvái konferencia bovágzéae után a reviziós és irredentista