Lapszemle, 1930. május

1930-05-06 [1362]

Korányi Frigyes báró a "Magyarság" mai vezetőhelyén megjelent cikkében igen figyelemreméltó mérlegét adja a párisi egyezménynek, min denekelótt rámutat, hogy a magyar közvélemény a jóvátétel veszélyeivel szemben kezdettől fogva érthetetlen optimizmussal viselkedett* Általános közhiedelemmé vált, hogy e tekintetben biztonságban vagyunk, senki sem vetett számot a mindenféle cimeken ránk várható terhekkel, pedig ha figyelmesen elolvassuk a trianoni szerződés 161-től 311-ig terjedő 150 §-át, mindenki láthatta volna, hogy milyen követeléseket támaszthattak velünk szemben s ha most ezeket a támasztható követeléseket összehasonlítjuk a párisi egyezménnyel elért eredményekkel kapjuk meg a párisi tárgyalások mérlegét, Enélkül a megegyezés nélkül legjobb e;\'.' X set non maradt volna a békeszerző óés minden terhével és veszélyével .Ettől menekülni pedig volt a főcél. Nem árt visszagondolni, mondja Korányi bár, hogy a hatalmak követelése még a mult év CB zén Hágában az volt

t

hogy Magyarország és alattvalói mondjanak i§ minden követelésről a 250»-ik §*ról is.

t A döntőbíróságok tehát eltöröltettek volna és a szomszédallamokban elkobzott magyar vagyonért mit sem kaptunk volna és a jóvátétel összege 1943-tól 1966-ig csak ezután lett volna megtartható. Ezt jó tudni azoknak

t akik azt hiszik

í hogy 1943*után azért fizetünk évi 13 és félmilliót, hogy kielégitést Itepjanak a magyar "optánsok" .Nem szabad azonban elfelejt eni,hogy eszel a 13 és fél millióval 194oután megváltunk minden egyéb terhet, amely nem jóvátételi követelés, megszűnik a lehetősége, hogy a volt ellenséges államok alattvalói uj perekkel támadhas3anak meg, fennm arad a 250,-ik § minden oly esetre^ amely a párisi egyezménynek keretén kivül esik.- De fen nmarad és alapul szolgál mos* is a nem agrárjellegű egyházi főhercegi és