Lapszemle, 1930. május

1930-05-05 [1362]

ás olyan mértékben, hogy azáltal sem a szotaszéu Országgal való jóviszony, dem pedig az egész köztársaság egyetemes gazdasági érdekei csorbát ne szenvedjenek* Magyaror

szág q.i háborúval fenyegeti a világot cimmel a Benes-féle Szlovenszkv Veose

r

nik /

311?/ ismerteti Bckhardt Tibornak a Pátriában rendezett estélyen mondott beszédét amelyben hangoztatta, hogy a magyarok nem félnek a háborútól, A lap megjegyzi, hogyha Magyarország háborúval fenyegetődzik, ők a cseh. szlovákok nem félnek tőle,. Ugylátszik.. hogy a magyar urak amikor nem érnek el sikereket a nemzetközi konferenciákon, ijedelmet akarnak kelteni a háborúról való beszélgetéssel, Sgabafl az uf... cimmel az agrárpárti Yenkoy /3-104./ kapcsolatban Schober párizsi és londoni útjával irja,, hogy Ausztria lemondott az "Anschluss" •••-•r ól-, mivel jelenlegi állapota már tűrhetőbb és jövője már nem. annyira borús Hasonló politikai fejlődésen ment keresztül Magyarország is Elegendő megemlíteni a reményt, amelyet Budapest Rothermere lordhoz füzött

; föltételezve, hogy Rothermere mögött az egész Angolország áll.. Az angol lázból azonban a magyarok gyorsan meggyógyultak és mindent az olasz kártyára tettek Még messze volt a hágai konferencia és máris lehetett látni ebben a viszonyban is bizonyos dí&szonan o iákat j, nevezetesen mikor Olaszország valorizálni akarta a magyar gaz egészen dasági Ígéreteket . A hágai éa párizsi eredmény/uj szituációba állította Magyarországot.. Hágában és főleg Párizsban meggyőződtek a ma gyarok, hogy a kiengesztelés politikája, amelyet a kisantant követ, nem llres jelszó Európa becsapására, meggyőződtek a kisantant államok jószándákáről ugy, hogy végül maguk konstatálták hogy a kisantant államokkal való jóviszony akadálya i eltűntek és hogy az ut a további közeledéshez szabad.. Ezzel a kisantant politikája diadalt aratott