Lapszemle, 1930. április
1930-04-25 [1361]
a legkonciliánsabban viseliedett^IgaZjhogy Olaszországnak a pari* táehoz való ragaszkodása megakadályozott minden általános megegyező et, cint ahogy azt a. teljesen serleges Journal de Genlve nemrégi cikke megállapította4-Föntós P ho0 a londoni e edmények lehetővé teszik aa ^enfi leszerelési bizottság munkájának folytatását^iltálában a londoni egyezmények kiindulópontjául foghatók fel egy hosszabb lélegzetű munkönakaáz a tény,hogy angol-francia-olasz folytatólagos tárgyalások is tervbevótettek^nyitva hagyja az ajtót ahhoz,hogy a 3-as egyezmény5-ös egyezménnyé táguljon„Igass,hogy túlzott illúziókat e téren sem szabad táplálni mindaddig,mig az olasz kormány ragaszkodik a Londonban képviselt álláspontjához* A Débats 23^-ban Gauvain azt is kiemeli,hogy a London* ban szerződött államokon kivül vannak még egyéb államok is amelyek nek flottájuk van«Ott van pl* a szovjet 0-ürömmel látja a cikkiró, hogy az utóbbi időben az amerikai körök mind nagyobb negórtóssel viseltettek a francia biztonsági elvekkel szemben«iázt a megértést amely angol körökben is utat törni látszik,,tovább kell fejlesztőt i A londoni eredmények figyelemreméltők a Hogy nem lehettek teljesebbe az Olaszország paritásos követeléseire vezethető vissza*Az olaszfrancia vitát még meg lehet oldani Londonon kivül is,csak az a fon tos,hogy az ellentét el ne mórgesedjék»^A Figaro 23« vezércikke gúnyosan jegyzi meg,hogy a leszerelés jegyében össeült konferencia az amerikai flotta fejlesztésével végződőtt,Aztán meg? hiányzottal Londonból Németország óa Oroszország s melyek nem épen jóhirüek nagy bókebarátságuk miatt-Mindkét állam flottája áp a konferencia ülése- ó se alatt tüktető körutakat rendezett.írtékes tanulságot is hozott azonban Londoni megmutatta azt f hogy a paktumok értékének határt szabnak egy vészt as azokban reszt nem vevő hatalmak másrészt az,hogy a résztvevő hatalmak sem. tudnak megegyezni a kölcsönös ssgitség felőlcAz orosz hajók megjelenése a Fekete-tengeren Í
