Lapszemle, 1930. április

1930-04-24 [1361]

nélkül egyedül ás biztosan halad világpiaci utján és nincs mitől fél- • nie. Snlitést tett a községi vámhatárok megszüntetéséről, mint olyan intézkedésről, melynek célja szintén a megélhetési költségek csökkentése. De van egy másik nemzetgazdaságilag fontos feladata, az, hogy megteremti a nemzet gazdaságiegységét és egy lelkiismeretesebb, szigorúbb politikára kényszeri ti a közságeket, amelyek ezután nem srófolhatják kedvük szerint bevételeiket. A gazdasági élet groteszk jelenségének minősiti a nemrág eltörült közsági vámpolitikát. 1 vámhatárok belföldi eltörlése csak egy lépés, amelyet követni fog a háborús gazdasági intézkedések még meglévő csökevSnyeinek további megszüntetése. Igy megszüntetéshez közel áll az u.n. árszabályozás, vagy maximálás, amely a csökkenő tendenciát mutató áralakulatoknál immár teljesen fölöslegessé válik. Kilátásba helyezte, hogy ez év június 30-ával Itáliában megszűnik a lakásforgalom megkötöttsége is és hinni akarja, hogy a háztulajdonosok nem fognak visszaélni a nekik adandó szabadSággal és nem fogják őt arra kényszeriteni, hogy más módon kösse meg kezeiket. Kijelentettehogy a földmüvelés lesz a jövőben a leginkább segélyezett gazdasági ág, nemcsak ama elgondolás miatt, amely a fascista rezsim politikáját inspirálja, hanem főkép azért, mert feltétlenül segiteni kell a kisgazdák millióin, akiknek nehezen összekuporgatott vagyonkái a múltban gombamődra kinőtt mindenféle bankok és bankocskák kezén mentek veszendőbe. Amikor gazdasági krízisről besáélünk, ugy elsősorban a mezőgazdaság krizise jön tekintetbe, ahol ugyanis az előállítási költségek és az árak egymáshoz harmonizálása a legnehezebb feladat tekintettel a földműves gazdálkodás produktivitásának lassú ritmusára. A kormány által tervbevett és részben már végrehajtott gazdasági reformok bekoronázását fogja képezni az u.n. konszolidált köztartozások végleges kiegyenlítése, izeket a konszolidált állami tartozásokat Mussolini az olasz pénzügyi élet holtkezének minősíti.