Lapszemle, 1930. április
1930-04-02 [1361]
Külpolitika "Megjegyzés az osztrák háború előtti aktákhoz" cimen Herbert von Hindenburg r.á. követ a Berl Tagcbl-ban /1-15V cikket közöl amelynek tartalmával a szerkesztőség egyetért, csak még jobban kivan ja aláhúzni azt a megfontolatlanságot és vakságot, amellyel szerinte a német politikai vezetőség magát 1914 július 28-ig a bécsi háborucsinálók által vontatni engedte. Herbert von Hindenburg abból indul ki, hogy szembe kell szállni azokkal a végkövetkeztetésekkel, amelyek abból a körülményből, hogy Ausztriának sikerült magát megszabadítania az összes jóvátételi tartozásoktól, a háborús vétkesség kérdésében Németország hátrányára vonatnak le ; mert az az elgondolás alakulhatna ki hogy az egyedül megmaradt jóvátételi'izetó" volt az egyedüli vétkes is. Már nincs kétség aziránt mondja a cikkíró, hogy az osztrák magyar hatalmasok az oroszok és a szerbek mellett a legsúlyosabban vannak megterhelve.: Csak Tisza volt ellene a Szerbiával való háborúnak Csak 1914 július közepén sikerült tudvalevően Tiszának az osztrák háborús politikával szemben való ellentáliását különösen Németország feltétlen támogatására valő utalással megtörni, A magyar diplomaták között báró Mérey quirináli osztrák-magyar nagykő*-vet tüntette ki magát mint háborús uszító. Erre vonatkozóan a cikk irő július 27-én Berehtoldhoz. intézett jelentését idézi. A monarchia és a boldog Európa egyik sírásójának e jelentése méltóan csatlakozik báró Holferneck tanárnak egyik mondatához.. Három pont világosan " cünik ki az osztrák hábcruel'tti akták olvasásánál. 1/ : Ellentétben Németországgal, ahol inkább tartottak a kétfrontos háborútól. Ausztriában katonai háborús párt létezett, amely Conrad von Hoetzendorff tábornok körül csoportosult; 2/: a bécsi politika 1912 óta megfontol-