Lapszemle, 1930. április

1930-04-14 [1361]

De csak hadd gyanakodjanak esek a nyugtalan lelkiismeretek! Még nem tudni, és nem is kívánhatjuk tudni vagy mondani, min* témák körül fognak forogni a Bethlen -Mussolini beszélgetések. Utal egy rémei lapra, amely csak hozzávetőleg sejti, hogy a megbeszéléseknek gazdasági karaktere lesz,, olasz és magyar, valamint keleti jóvátételi vonatkozásban. Ami ez utóbbit ilUti-, a lap opportunusnak tartja emlékeztetni olvasóit, hogy a II hágai konferencián Magyarország igen jó elbánásban részesült, dacára annak, hogy Csehszlovákia és Románia részéről makacs obstrukciós törekvések nyilvánultak meg. A magyar ügy az olasz delegáció rész éréi határozott és szivályes támogatásban részesült a dönt

2

; órában. Ez a támogatás tette lehetővé azt a megoldást, hogy Magyarország nyugodtan vállalkozhatott a magára vállalt nehéz kötelezettségek teljesítésére, ugy az 1943-ig terjedő jóvátételi fizetéseket illetőleg, mint más kérdésekre vonatkozólag,, amelyekből kifolyólag 1966-ig vállalt kötelezettségeket. A lap ezután, részletesen foglalkozik az Itália és Magyarország közötti gazdasági, illetve kereskedelmi kapcsolatokkal regisztrálva a kát ország közötti export-és importforgalom legutóbbi három esztendőről szóló sátisztikai kimutatásit. Tudni véli még, hcg

t:

. egy másik kérdés is saóhyegre karai és valószínűleg eszmecsere tárgyát fogja képezni a megbeszéléseken. Egy idő óta ugyanis fokozottabb tempóban folynak tárgyalások egy u.-.n. közvetlen vasúti összeköttetés tárgyában a Balti és Aegei tengerek között. Ezekben a tárgyalásokban különösen érdekelve vannak Lengyelország .Románia, majd pedig Bulgária, mint trsnsito-terület és Görögország. Ez a kérdés amint könnyen érthető, nagyon érdekli ugy Magyarországot mint Itáliát, mert hiszen arról volna sző, hogy a forgalom jórészét az Adriai Tengertői az Aegsi Tenger felé tolják át.. Érdekük tehát megállapodásokat létesíteni abban az iránybai, hogy minél inkább megkönnyítsék és intenzivebbé tegyék a forgalmat Fiume felé,