Lapszemle, 1930. április

1930-04-02 [1361]

rat, A tárgyalások eredmények ént már Írásbeli javaslatot is tett a Caaa Autonomának^ Kisebbségi ügyek, A kisebbségi kérdésről .ennek rendezéséről a kolozsvári libc, rálispárti Ordinea -30-393 Petru Metes volt prefektus vélekedését közli a Juvsntus 29-72 szerint, "Románia kisebbségei , mivel az őslakó románokkal egyenlő jogú polgárok, nem alkothatnak külön szervezetet az államban és nem élvezhetnek más előjogokat, mint amiket az alkotmány fajra,, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül minden állampolgár számára biztosit. Képtelenség egy speciális kisebbségi törvény, mert ez a törvény csak az állampolgárok egyik kategóriája számára hozna jogokat, sőt átalakítaná ezt © kisebbségi tömeget privilegizált szervvé. Románia csatolt területeinek egykori urai persze rneg lévén szokva az uralkodáshoz,, azt hiszik, hogy folytathatják ugyanezt az uralkodást az államélet ugyanazon előjogaival, A kisebbségi kérdésnek azonban csupán két oldala van: egyházi és kulturális, mely utóbbi az iskolákra és a hivatalos nyelvhasználati jogro vonatkozik, mindezeket a kérdéseket azonban az alkotmányt örvény már megoldotta,," Itt emlithető meg, hogy ugyanez a Juventus a kolozsvári félhivatalos Patria 30-70 egy cikkét is smliti, a külföldi román kisebbségek sorsáról, A külföldi román kisebbségek sorsa a lap Bzerint nagyon sivár román nemzeti szempontból. Ezt a problémát tehát állandóan napirenden kell tartani s sőt el kell mélyíteni valamennyi diplomáciai,, kulturális vagy gazdasági egyezményben, melyek azon államokkal jönnek létre , amelyekben román kisebbségek élnek-, A kérdést népies könyvekkel és folyóiratokkal is sürgős megoldáshoz kell juttatni: Nagyon üdvös, ha a román lapok időről-időre felhívják a közfigyelmet a Latáron tuli románok életére.