Lapszemle, 1930. április

1930-04-12 [1361]

K ü 1 p o 1 i t i ![ s A Berl.Taaebl /1C-171/ Kviesis Lettország u ' államelnökén

ek életrajzáról közöl néhán;/ sort jelentvén hog^ Kviesis ötvenedik Svábén van. s dorpati egyetemet végezte Ss már a háború előtt kiváló szerepet játszó tt Lettország nyilvánosságában. Kviesis a parasztszövetség befolyásos tagja *Ss egyike a lődd valóbb lett jogászoknak. Éveken koresztül a legfőbb biróság slnöke 5s egyiáeig igazságügy miniszter is volt, Észtországban Unt tábornok meggy iLcoláss miatt a Bcrl.Taee- L;l

o

/10- 17]/ revali jelentése szerint b

etiltották a kommunista pirtot és annak tulajdonát elkobozták, mert bizonyosra veszik, hog;, a tábornokot baloldali kórok gyilkolták meg. í

v"r.r.iovics Lázár jugoszláv politikumnak a Zeitschrift fíir P

olitik 11/12-ík számában az olasz--jugoszláv problémáról me^.,jelent és az április 11-i szemlében a Köln volksztg /1C-184/ nyomán ismertétett /1Q-169/ c

ikkét a Germaniyfcarxovics előzetes olvi me;:ie< v zí sének olha^.. ás ::val közli kivonatosan," A fokozódó olasz-francia feszültség kihat u-^mondaz Olaszország is Jugoszlávia közötti szomszédos viszonyra is Mussolini egész rendszeresen ás logikusan igyekezett Jugoszláviát or , dál keleti bekéritési fronttal amely Albániától áthénen, Angorán Szófián át Budapestig terjed politikailag megbánitani és a kisantant Újjáélesztésére irányuló francia kísérleteket meghiúsítani. Mussolininak az osztrák He imv/ehr ékkel való •messzemenő megevezése egy olas? francia és ennélfogva olasz-jugoszláv konfliktus esetében való intézkedésekről a legutolsó követ illesztették bele a fascista külpolitikának ebbe a mozaikjába. Marinkovies belgrádi külpolitika jávai ellentétben, vezető szerb körök bizalmatlansággal nézik ezt a fejlődést és rendkívül figyelemreméltó, ha az ország sgyik legjobb politikai koponyája, Mar-