Lapszemle, 1930. április

1930-04-11 [1361]

Külpolitika A német-osztrák k&reskeáelgi zerződési tárigaXássk a "Süddeutscher Zeitungsdienst" jelentése szerint továbbra is kedvező leit* lyáöt vesznek, ugy feegjj hamaros befejezésükkel lehet számolni. AJBSSI Kur -ban /10-iGC/ dr Seb. Schlittenbauer a bajor országgyülés tagja, hosszabb cikkben kimutatni igyekszik, hogy ezen hamaros befejezés kölfcsé|eit a szomsz 5dos Bajororsjá.g^mező-^és^erdőgazjssága_fogja^yisslni , A Köln _ Volist^A0

r

lÖ4/_ jelentig _ hogy _ a^Zeitschrif t_ |ür_ Yo

z ti tik" 11-12-i_iüze tében_hosszsbb_c^ ismert jugoszláv ália„iiériiu^tollából_2z_olas^ európai politi'cai megvilágításban. A cikk azt állítja, hogy Markovics a békü-' likenvség és az elismerés szellemében lát hozzá a probléma megvizsgáiásához és ÉA ak megoldási lehetőségeihez. Az olasz-jugoszláv prcbléma kezelését Markovicsnak egy elvi megjegyzése előzi meg. Esz.rint az ösz~ szes államok rendszerint a rjgi- diplomáciai módszereket :s eszközöket a•salmazzák, amelyek.sem a népek szolidaritásáról, sem.az állomoknak nemzetközi kérdésekben való 'szinte együttműködéséről nem sírnak tudomással. Erre vonatkozóan két rikító plldát ragad ki: a leszerelési •5s a kisebbségi kérdést. Hányszor tett egy olyan hatalom, mint Francia orszig elvileg ünnepélyes hitvallást a. leszerelési kötelezettségek mell"tt amelyek UQ•a népszövetségi alapszabályokból, valamint a b5.:eszerzó*désekből adódnak, is azután a gyakorla eben nyilvánvaló szabó fcázst űzött. ötem másképen áll a dolog a nemzeti kisebbségek " szent jogsinak" Liszteletbentartásával. S kát probléma eddigi kezelésének . 9 története az ősain.tetl épség dokumentuma.' á_QQI'C-2?ÍSl./5r J£2P° 1 t

ávirata közli, hogy Litvmov, .