Lapszemle, 1930. április

1930-04-11 [1361]

ható, pedig már a tizenkettedik hetében van a konferencia és itt a Virágv'.» nap. Az eddig jelsütésekben semmi kézzelfogható nincs,, a helyzet nem váltci zott és ha a hármas egyezség valószinü is, a 16. cikk kérdése még nincs oldva. Különben is az angol eJtg&dmé&y e tekiibetbe* nem eléggé erősiti a fraacia biztonságot, hogy feljogosítana a hajóhad csökkentésére- Az is bi-% nyes, hogy ez egyezményhez a 16. cikk ügyébe* Olaszország *em járul hozzá ;

;J Grandinak igaza va»

f hogy e cikk kérdése nem Londonba, hanem a népszövetség elé tartozik, Amerika sem adott semmi engerínényt a francia biztonsági kövese léseknek. Ha A*glia nem tartja kötelezőnek most sem a fegyveres közbelépés' háború esetén, Franciaország szükségesnek tartja az erős flottát. Ha a koeferenoia nem fejezi be munkáját húsvétig, a diplomácia teljesen elveszti b

;telét. A Populaire 9 rámutat arra., hogy az Huuanité ellentmond önmagának, kor támadja a Populaire-t, hogy hazudik, mikor azt állit ja, hogy az orosz paraszt csak nyomás alatt ment a kollektiv farmokra, és e cáfolatot a Popf ellen további soraiban önmaga megcáfolja., A lap,ugy látja, hogy Stalin te|ve a gazdaságok kollektivitására csődöt mondott és előbb-utóbb be fog követ- , kezni iStalin bukása és «* demokrácia visszatérése Oroszországban. A F.Parisieja 9 Gandhi kampányáról irva Indiában nemigen hiszi, hogy a .Vöz benemlépés politikája az angolok részéből célra vezetne és ugf látja, hog~ minél előbb kényt e^ e-i9k lesznek magát Gandhit is elfogatni, val párhuzamosan vasúti sztrájk is folyik. A kérdés, hogy ez önálló-e a kampánytól, vagy előre meg van állapitva progrommszerűen, Az Bre Nouv. 9 ki li a hindu hit erejét, amely kell kogy diadalmaskodjék az angolok tiszta anyagi eszközeivel szemben, Az angolok egyáltalán ni.ee

ének tisztában az indiai néplélekkel és csak a hatalom eszközeivel törik le elleanállásukat, Magyarország. Utódállamok,. A Temps 9 irja, hogy Bethlen gróf 9.-én utazik Rómába Mussolini látog;