Lapszemle, 1930. április
1930-04-10 [1361]
/3-164/ párisi sajáttávirata, jelenti, hogy az ottani német na gykö vet* cég közli, hogy von Hoéseh nagykövet 7-án délután beszélgetést folytatott Briand külügyminiszterrel, ely Bikalommal különböző kérdések tárgyaltattak, emeljek a hágai egyezménynek Németország 5s Franciaország által történt ratifikálásából adódnak. Ugy látszik, 'hegy a nagykövet különösen német erődítményeknek Tardieu beszSdében emiitett elpusztítását tette szóvá. Figyelemreméltó cikket közöl a nagynéniét Xreuz Ztg /9-100/ " A német külpolitika lehetőségei" eimen Jucundus álnéven.. A cikk gondolatmenete az, hogy mindaddig nem lehet igazi sikerrel német külpolitikát csinálni, amig a legerősebb német párt, a szociáldemokráciSj teljes komolysággal azt várja, hogy a Németország sorsáról történő legutelső döntések ne történhessenek a második internacionálé jóváhagyása nélkül.. A II Internacionálé, amióta fennáll és saját jelentőségét lármásan hirdeti, soha sem csinált még igazi nagy politikát és csak mint fenyegetés., mint penge nélküli kés tulajdonított önmagának bizonyos jelentőséget.. A nagy hatalmaknak egyetlen vezető politikusa sem biratta rá magát ezen nemzetközi vitázó klub által bármilyen * nemzeti szempontok feladására., még ha bejegyzett szocialista volt is. Csak annyiban volt pacifista és nemzetközi, amennyiben az hazájának érdekei számára előnnyel járt.. Csak a n;met vezető szocialisták ragaszkodnak kevés kivétellel a dogmatikus pacifizmushoz ís internacionalizmushoz Már pedig igy német külpolitika egyáltalán nem lehetséges , Gondoljuk meg: ugy Angliában, valamint Franciaországon a II,Internacionálé emberei uralkodnak vagy uralkodtak és éve.:en át ők tartották a gyeplőt kezükben és Németország nemzetközi helyzete mégsem javult a dönt5 pontokban. Persze a francia politikusok szivesebben állnak szóba német baloldaliakkal. A francia a német jobboldal kül-
