Lapszemle, 1930. április
1930-04-10 [1361]
íj Belpolitika, ; | A legutóbbi mégy választás közül báron esetben pótválasztás lesz, mig j egy esetben, Sete-ben, újból a szocialista jelölt győzött a radikális jelölt rovására. A Débats 8 kiemeli, hogy az utóbbi időben mind erősebben előtérbe nyomul a szocializmus a radikálisok rovásáru és ezt a radikálisok » csakis Önmaguknak róh atják föl, mert támogatták a szocialistákat. Be kell végre látniok, hogy a felforgató és a nemzeti eszmék közt erős küzdelem folyik és a kettő közt kell választani; középút nincsen, A Populaire 7 szocialista lap rámutat arra, hogy ha a párt sikereit sokban köszönheti a kitűnő propagandának is, tekintve, hogy a párt szervezete alkalmas a tehetségek 1 kiválogatására, a siker igazi oka mégis az, hogy a párt tanai igazak és 1 győzniük kell. 1 Külpolitika. 1 Ulysse a Figaro 8ban tiszta szívből elismeri Briand sikerét Londonban, i csak nem tartja jelentősnek azt.A diplomácia nem egyéb szerinte, mint a dem£ gógia alkalmazása a nemzetközi viszonyban. A konferenci^íán a lefegyverzés úgyse fog sikerülni és ez alkalmat ad majd a szovjetnek ugy mutatkozni,mint a béke egyetlen barátja. A konferencia rontott az olasz-francia viszonyon ií melyet pedig a Vergilius ünnepségek erősitettek. A konferencia kudarca mu- 1 tatja azt is, hogy a szárazföldi leszerelés is csak álom. A diplomácia a ma= ga nyerseségében nyilatkozik meg Londonban,, Nála mindig az ellenkezőt kell I hinni, mint amit mond. Igy a paritás a szükségletek külömfelesége mellett 1 voltaképen disparitá3 9 Anglia és Amerika megegyezése is olyan mint a német 1 császáré és a francia királyé voltak, akik mindketten megegyeztek abban., hogy Modenát akarják;: mindkettő a tengeri hegemóniát akarja, Franciaország nyeresége a konferenciából a paktománia bukása. A lap vezércikke rámutat arra, hogy az angol munkáspárt mint németbarát mindenáron az entente összetörését akarja és csak egy konzervativ kormány hozhatja helyre a jövőben a pusztitást, amit a munkáskormány és Lloyd George az entene-eszmében tett, Az