Lapszemle, 1930. április

1930-04-01 [1361]

lem liberális voltát példákkal dokumentálja,, „

Nagybani gyilkolás; magyarországi történet" c

ímmel a new- York Timesben /16/ Mo Cormack budapesti keltezésű terjedelmes és képekkel illusztrált cikkben ismerteti a tiszazugi mérgezési perek

et

^ amelyek szerinte afrikai négerekhez illő primitiv együgyűséget és civilázatlanságot árulnak el , A botrány felrázta egész Magyarország lelkiismeretét.} irja H.C., ugy hogy Balthazár püspök, akinek egyházkerületéhez tartozik a Tiszazug, maga intézkedett a hanyag falusi papok és tanitók kicserélése iránt, Cikkiró a legrészletesebben terjed ki a tárgyalóteremben elhangzott borzalmakra és cikkét azzal fejezi be, hogy ezek a tárgyalások hiressé tették a Tiszazu got az egész világon, de ez a hiresség kényelmetlen egész Magyar országnak • rossz propagandádul föld felé Otthon pedig ökölcsapásként hatott, hogy 60 mérföldnyire a fővárostól van az országnak egy olyan része, amely erkölcsileg beillene a legsötétebb Afrikába ér középkorba, holott 1930-at irunk., A bolseviki agitátoroknak Dél-és Középeurópában való garázdálkodásairól hosszabb cikket ir a New-York Times /9/ bécsi tu dósítója /G-edye/ azon hir kapcsán, hogy Miklós román herceg legközelebb Besszarábiába készül, hogy személyesen győződjék meg az ottani helyzetről Cikkiró hosszasan foglalkozik a Tibaou esettel Majd áttérve Jugoszláviára megjegyzi,, hogy az innét terjesztett vö rös agitációról szóló híreket tartózkodással kell fogadn

i, mert azok többnyire a horvát nacionalisták elégedetlenségét vannak hiv

ató va leplezni^ Ami azonban nem zárja ki, hogy a kommunistáknak is hálás területük akad itt.- Jugoszlávia lassanként rá is jön. hogy nem g

yőzi a földal

atti harcot kétféle fronton: a nemzetiségek elégedet-