Lapszemle, 1930. április

1930-04-07 [1361]

hanem az adminisztráció gyakorlati szükségletének kérdése. Ezzel a tézissel az állam valamennyi népének életérdekei megegyeznek,, Sajnos a kisebbségeknek semmiféle törvényes garanciájuk nincsen arra, hogy a köztársasági elnök által képviselt alapelvek ténylegesen végrehajtást is nyernek. Ragaszkodnunk kell tehát ahhoz a felfogáshoz, hogy állami érdek az hogy a még vitás nemzeti kisebbségi kérdések elől ki ne térjünk, hanem egyenesen azok elvi megoldásához lássunk, A köztársasági elnök emiitett nyilatkozatában hangsulyozta

;

, hogy az egyes nemzetiségeknek kötelességük támogatni az államot a nemzetiségi kérdések megoldásában Ugyanezt a nézetet képviselte Svehla Antal volt ministerelnök, aki 1926 október 14.-én mondott kormánynyilatkozatában rámutatott arra, hogy a nemzetek jobb együttélésére irányuló régebbi kisérleteknek /a régi Ausztriában/ hajótörést kellett szenvedniők;, mert ezeket a kisérlet eket kívülálló faktorok kezdeményezték akik a viszonyokkal nem voltak ismerősek,. "Ma azonban - igy jelentette ki Svehla - a demokratikus gondolatnak államunkban való győzelmével mint szabad polgárok idegen védnökség nélkül egyenesen mint egyenlők egyenlőkkel nyiltan tárgyal hatunk • Azon a véleményen vagyunk - mondja az indokolás•-hogy a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványunk megfelel amaz igényeknek], amelyeket a csehszlovák köztársaság demokratikus állameszmeje megkövetel. Csak egy ilyen bizottság révén válik lehetővé a nemzetek közötti közvetlen megértés, mivel a kisebbségi pártoknak a kormánytöbbségben való részvétele csak a parlamenti taktikát Juttatja kifejezésre,, azonban a nemzetiségi kérdést meg nem oldhatja.. A javaslatba hozott bizottság alkalmas volna arra., hogy ezen hiányokon segitsen, a nemzeti kisebbségi problémákat felülvizsgálja és a nemzeti differenciák végleges tisztásását elősegítse. A javaslattevők