Lapszemle, 1930. április

1930-04-01 [1361]

Londoni konf erencia. 11 A Tea

ps 30 szerint nagy jelentőséget tulajdonitanak a Briand-Henderson bm szélgeté sítek, amely a politikai megoldásra, azaz a biztoistékok nyújtására f vonatkozott* Az egész világ óhajtja a koafareacia sikerét,, de az óvatosság követeli, kogy ne bízzunk látszatokká*. Már pedig igen különös, hogy Amerika oly könayen rááll a tanácskozási paktumra, amelyről még nemrég hullámi sem akart. Az aagol sajtó is eddig nagyon is elleat&te.s hogy Anglia ujabb kötelezettségeket vállaljon. Az amerikai ígéretek nem sokat érnek- mert az egyszeri tanácskozás semmit sem ér. nár pedig Amerikában ezt is tulsok engedménynek tartják,, Az amerikai közvélemény még nem érett meg a biztosítékok részére, A lap végül is kiemeli, kogy Franciaország semmit se követel; ő egyszerűen előadta szükségleteit és még azokból is hajlandó volna engedni megfelelő biztosítékok esetén, A biztonság kérdése pedig minden nemzetet egyaránt érdekel, Fertinax az Éeho 30-b

an írja, kogy élőbe a külügyminisztériummal folynak a tárgyalások a politikai egyezményt illetőleg és a Henderson-Briand tárgyalás csak ezután hozhat létre eredményeket. Annyi bizonyos, kogy a franciák nem elégeszenk meg ígéretekkel* Ite egyszer kivételesen Briaad is világos és határozott volt^ el kell ismerni, és követelte a népszövetségi okmány 16. oikkének kötelezővé tételét, ami voltaképen az eltemetett genfi protokollummal volna egyértelmű. Sajnos a genfi okmány egyhangúságot követel és elfelejti, hogy az érdekelt feleket, tehát a támadót is, kizárja az egyhangúságból, Amerika meghátrált, de alapjában véve semmi értékes engedményt nem tett, ami az angolokat is taetózkodóbbakká teszi., A számok kérdésében sem történt semmi u; és Grandi, mikor az amerikaiak nyomást akartak gyakorolni rá, azzal felelt"Sziveik ed ej enek megmondani, mily engedményeket tettek a többiek?" Japán sem igen hajlandó az engedményekre* | Magyarország, utódállamoké Prieíriok interpellációját a magyar parlamentben a hágai megállapodások |