Lapszemle, 1930. április
1930-04-04 [1361]
mánynak az amikor a békeszerződás tizenharmadik cikkének az utolsó mondatát az alkotmányt örvényhői kihagyta , amelyben ugyanis a békeszerződés kimondja aztj hogy # Ruszinszkó képviselői a csehszlovák parlamentben nem fognak szavazati joggal birni oly törvényhozási ügyekben,, amelyek a ruszin országgyűlés hatáskörébe tartoznak 4 * A második reviziós lépést tett a prágai kormányzat akkor, amikor az 1920 r február 29,-én elfogadott választási törvényben Ruszinszkót nem mint autonóm területet, hanem mint a csehszlovák köztársaság , 23. választó kerületét keceli kilenc képviselővel és négy szenátorral. Akik tehát a köztársaság törvényhozóiként szerepelnek a prágai parlamentben és nem ugy, mint az autonóm Ruszinszkó kiküldöttjei. A prágai kormányzatnak harmadik önkényes reviziós lépése az volt, amikor az alkotmányt örvénybe megcsorbitotia a ruszinszkói kormányzó önállóságát. A községi szervezet ideiglenes szabályozása Ruszinszkóban 1923, augusztus 18.-án kihirdetett kormányrendelettel, amely a békeszerződésileg biztosított közigazgatási autonómiát úgyszólván ravatalra helyezte, a prágai kormánynak ez a ténye a békeszerződések revíziójában negyedik hatalmasabb lépést jelenti.. Azután rámutat Besskid Antal kormányzó ténykedéseire a választások körül, valamint egyéb kormányrendeletekre amelyek Önkényes bókereviziót jelentik. Azután hosszasan foglalkozott Ruszinszkó költségvetésével, amely sok esetben ellentétben áll Ruszinszkó gazdasági helyzetével hangoztatva hogy a jogegy enlőség csak a kö zter hek e losztásával jut érvényre . Végül foglalkozva a magyar kisebbség helyzetével utal Tarján Ödönnek a Prágai Magyar Hírlapban megjelen cikksorozatára, amelyben ki van mutatva, hogy a csehszlovák demokrácia á magyar nemzeni kisebbség vagyonátl&gát államiordülot óta 13 milliárd ÖÜO millió koronával kisebbítette meg- felteszi a kérdést az egész kormányhoz,
