Lapszemle, 1930. április

1930-04-30 [1361]

az, hogy a megállapodás mindkét félre elfogadható és mindkettőnek előnyöket hoz, A legjobb szerződés pedig az, amelyen egyik fél som ujjong ugyan, amellyel azonban mindkettő általában meg van elégedve. Azzal fejezi be ismertetését, hogy Csehország viszonya a szövetségesekhez megszilárdul Magyarországhoz pedig javult*" Faoek szenátornak a vörös ká rokért járó kártérítés igényének elejtését tette szóvá a szénát usban,amire Krofta azzal válaszolt, hogy a Kun Béla-féle bo33 evizmus betörés okozta károknál, különbséget kell tenni az államnak és az egyes személyeknek okozott károk között. Az államnak okozott károkról lemondtak, mert az általános megoldással és a mult liquidálásával függenek össze ami azonban az egyeseknek okozott károkat illeti, a károsultak pereket indíthatnak A magyar sajtó oimirásaiban elismeri, hogy Krofta tárgyilagosan ismertette a párisi megegyezést ás kiemelte, hogy a magyarok hivat kozhatnak arra. hogy a trianoni szerződés 250. ák§ továbbra is érvény-: ben marad. Egyes lapok kiemelik* hogy Beneshez hasonló hangnemben, barátságos kifejezését adja annak a reményének, hogy Csehszlovákia és Magyarország között a viszony megjavul s bizonyos együttműködés lehetőségében is bizik*A párisi megegyezés jelentőségét az "tfj Nemzedék", a "Pesti Hirlap" és az * Újság" vezércikkben méltatja Az "Uj Nenzedék" nagy értéket lát abban, hogy mig az eddigi szerződések csak jogi és politikai garanciákat adtak , ez az uj szerződós pénzügyi garanciákat biztosit .A különböző alapokra nemzetközi fórum vigyáz és a döntőbirósági Ítéletek alapján, ezek az alapok valóban ki is fizetik a magyar állampolgárok jogos követeléseit. Ezenkívül a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés alól való felszabadulásunk jelentőségét hangsúlyozza, rámutatva, hogy Paris után megindulhat az egészséges gazdasági vérkeringés, amely nélkül n in c s b ol do gul ás. Az "Üjság" öjfomfciékíifian kieraeíij hogy non volt más lehetőség