Lapszemle, 1930. április

1930-04-03 [1361]

Belpolitika A Débats l rámutat arra kogy a legutóbbi aégy választás közül hármoa megverték a radikálisokat. Az egyik kerületbea aemcsak saját j elölt jüket

s

ha^em még a szocialista jelöltet sem tudtak behozni 3z mutatja., kogy a radikális párt hanyatlóban van és kogy ka meg akar menekülni, választania kell a nemzeti és a szocialista politika közt, Külpolitika. 1 létnek döntőnek kell lenni a londoni konferencián, irja a ftgga 1 . A Hearst-lapok kampánya Amerikában a konferencia ellen mutatja a zavart az amerikai felfogásban és ka a többség a békés megegyezést őkajtja is, senki sem akar politikai kötelezettségeket vállalni, Anglia csak Amerikával együtt hajlandó engedményekre, viszont Amerika még erkölcsi támgoatást sem akar adni. A helyzet nehézségeit az okozza,,, kogy Anglia sem hajlandó semmi kötelezettségre Franciaország biztosítékokat követel, ennek kiányában pedig azt tartja,hogy minden nép maga döntse el, mit tart saját védelmére szükségesnek. Ha a biztonságot a hajóhad csökkentésével is el lehet érni, Franciaország ebbe is hajlandó belemenni. Viszont különös* hogy Anglia elitéli azt hogy Franciaország véd erőt szervez, mikor ő maga nem hajlandó lemondani a kettős hatalmi standardról Surópával szemben. Különben nem arról volna szó hogy uj kötelezettségeket vállaljanak Angliában, hanem,hogy a már meglévőket precizirozzák Pertinax szerint ^cho 1/ a konferencia igen rosszul áll, mert az angolok hallani sem akarnak arról, hogy védelmet adjalak a támadóval szemben,,, akkor pedig mit jelentenek az eddigi kötelezettségek, Nem érthető, mirevaló a konferenciát még tovább is együtt tartani. Ideje volna; hogy áttérjelek a hármas paktum tárgyalására,, amely aek ügye szintén nem áll valami jól,- MacDonald aiztositotta Gkandit, hogy paktum esetén Franciaországgal Olaszországot sem xl sárják ki abból, A Figaro 1 szerint a nagyigényű Ígéretek üreseknek bizonyultak és az uj diploámcia nehézségekre bukkant, ^yszerre akarni békét is

p lefegyverzést is nem lehet. Szaakciók nélkül a háborút megakadálvozni lehetet-